A szülői elidegenítés, mint mentális rendellenesség elismerése

A szülői elidegenítés, mint mentális rendellenesség elismerése

A BNO az egészségügy területén használt, betegségek nemzetközi osztályozását szolgáló kódrendszer rövidítése, mely a nemzetközi szakirodalomban ICD elnevezéssel szerepel (International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). A világszerte irányadó, egységes kódrendszer az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felügyelete alatt kerül kidolgozásra, melynek célja a diagnosztizálás elősegítése, a különböző eredetű betegségek egyértelmű és pontos meghatározása az egészségügyi szakemberek, orvosok, kutatók számára.

A közelmúltban történt nemzetközi revízió során a szülői elidegenítés, mint a gyermek egészségi állapotát befolyásoló körülmény, 2018. június 18-án „Gyermekkorban előforduló személyek közötti kapcsolattartással összefüggő rendellenesség” elnevezéssel hivatalosan is nyilvántartásba került a betegségek nemzetközi osztályozási rendszerébe, az ICD legfrissebb, 11. kiadásába.

Ez azt jelenti, hogy a WHO valós és létező problémaként tekint a szülői elidegenítésre, mely jellemzően akkor mutatkozik meg, amikor a gyermek egészségtelenül szoros köteléket fűz az egyik szülő (elidegenítő szülő vagy elidegenítő személy) irányába, miközben mindenféle valós indok nélkül visszautasítja a kapcsolatot a másik szülő (elidegenített- vagy célszülő) személyével annak ellenére, hogy esetükben korábban kötődés és szerető kapcsolat állt fenn. Elsődleges viselkedési jellemző tehát a gyermek célszülő iránti indokolatlan elutasító magatartása.


Szülői elidegenítés

A szülői elidegenítés és az elidegenedés súlyos, hosszantartó zavart mutat az elidegenítő szülő és gyermek viszonylatában is, mely a közöttük lévő kapcsolatban szintén számos nehézséget és problémát okoz.

A szakirodalom szerint a szülői elidegenítés aránytalanul nagy számban sújtja azokat a fiatalokat, akiknek a szülei súlyos kapcsolati válságot éltek meg, vagy állami gondozásban-, esetleg örökbe fogadott gyermekként nőttek fel. Az elidegenítés rendszerint élethosszig tartó negatív következményekkel jár, mely testi és lelki problémákban egyaránt megmutatkozhat, beleértve többek között a kábítószer-függőséget, bűnözést és az öngyilkossági hajlamot is.

Amikor egy gyermeket arra tanítanak, hogy fogadja el a fekete-fehér gondolkodásmódot – ez esetben azt, hogy az egyik szülő kizárólag jó, míg a másik csakis rossz lehet - meghatározó folyamatokat indít el a gyermekben, ami károsan befolyásolja agyi- és idegrendszeri fejlődését. Ezeknek a hatásoknak következményei lehetnek a lelki vagy kognitív (gondolkodással, problémamegoldással, koncentrációs készséggel és emlékezéssel kapcsolatos) problémák megjelenése - kora gyermekkortól egészen a felnőttkorig.

Dr. Brian O Sullivan, családi kapcsolatokat vizsgáló pszichoterapeuta egyetértését fejezte ki azt illetően, hogy a szülői elidegenítés súlyos lelki és érzelmi kihívást jelent a fiatalok számára, ami hatással van egész életükre, sőt, jövendőbeli kapcsolatukra, családjukra is. Álláspontja szerint a szülői elidegenítés betegséglistába való felvétele e tekintetben mindenképpen ésszerű, logikus lépés volt.

Az Írországban alapított, szülői elidegenítés ellen küzdő A.P.S. (Alienated Persons Support) szervezet alapítója, Andries van Tonder azt nyilatkozta, hogy örül annak, hogy ha más megnevezéssel is, de a DSM 5-be is belekerült ez a fajta mentális zavar, továbbá a szülői elidegenítés QE52 kódnéven immáron része az ICD 11. kiadásának is.

Írországban - és világszerte, így Magyarországon is - családok tömegei tapasztalják meg az elidegenítő viselkedés romboló hatását és kérnek segítséget ebben a végeláthatatlan, nehéz helyzetben. Az ICD 11 - ben történő hivatalos elismerés „egészségügyi problémaként“ igazolja azokat az erőfeszítéseket, melyeket a kialakult helyzet kezelésére és feloldására tesznek a hatóságok. Ennek eredményeképpen további kutatásokra és támogatásokra lehet számítani annak elősegítésére, hogy ezzel a sokakat érintő problémával meg lehessen küzdeni. A támadásokat illetően a legtöbb esetben - az elidegenítésen túl és annak bebetonozására - további bűncselekményeket is elkövet az elidegenítő személy, melyet szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyenek például a hamis tanúzás, hamis tanúvallomások beszerzése, a gyermek veszélyeztetése vagy fizikai bántalmazása, hamis gyermekbántalmazási vád a célszülő irányába, kényszerítő kontroll, embertelen és lealacsonyító bánásmód, bírósági határozatok semmibe vétele.


Szülői elidegenítés

A szülői elidegenítés, mint a gyermek egészségét befolyásoló körülmény hazai elismerése jogi- és egészségügyi vonatkozásban

Magyarországon bírósági határozat mondja ki:

BH 2007. 35. „Kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való kapcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi.”

EBH 2008. 1776. „A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülőjével. A szülőnek az említett, mélyen elítélendő magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlődését, és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére.”

BH 2017.4.123. „Az a szülői magatartás, mely a kisajátítás szándékával, a gyermek befolyásolása útján a másik szülővel a kapcsolattartást évek óta gátolja, ellehetetleníti, a kiskorú hosszú távú érdekeit, kiegyensúlyozott fejlődését veszélyezteti és a gyermeknek a jobb nevelési készséggel rendelkező különélő szülőnél történő elhelyezését indokolja.”

Hazánkban a legtöbb esetben az igazságügyi- és gyermekvédelmi szakemberek még nem ismerik fel a szülői elidegenítés meghatározó tüneteit a gyermekben s magát az elidegenítési folyamatot és magatartást sem a szülőben. A helyzetet tovább nehezíti az a tény, hogy a PAS vizsgálatát behatárolja a pszichológiai- és igazságügyi szakértések területén fennálló feltételek korlátozott lehetősége – elsősorban az e téren, megfelelően képzett szakemberek hiánya.

31/2008. (XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szekértői működésről:

20/A. § (4) A szakértő a szülői elidegenítési szindrómát (PAS-szindrómát) nem vizsgálja, ugyanakkor igyekszik feltárni a gyermekre irányuló, véleménynyilvánítását befolyásolni törekvő direkt és indirekt ráhatásokat.

A fentiekből következően, amennyiben a kirendelő hatóság, vagy bíróság a PAS vizsgálatára igényt tart, úgy azt a PAS vizsgálata terén is megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakembernek kötelessége vizsgálni. Tiltó rendelkezés a szülői elidegenítés vizsgálatára vonatkozóan tehát nincsen és a fent idézett rendelet, mind nyelvtani, mind logikai értelemben, annak lehetőségét nem zárja ki - arra irányuló, célzatos „felkérés” esetén.


Szülői elidegenítés

A Mentális Zavarok Statisztikai Kézikönyve és Diagnosztizálása 5. kiadása (DSM-5) a szülői elidegenítést (PA) a „Szülő-gyermek között jelentkező kapcsolati probléma” (V61.20(Z62.820) elnevezéssel határozza meg, ami orvosi tekintetben gyermekpszichiátriai kórképnek számít. Habár Magyarországon még a BNO 10. verziója van használatban, bízunk abban, hogy hazánkban az ICD 11. nemzetközi revíziója is hamarosan megjelenik, mely mind a szakértői vizsgálatok területén, mind pedig jogi vonatkozásban is az egészséges, fenntartható szülő-gyermek kapcsolat megteremtésének és védelmének szolgálatába fog állni.

Írta és lektorálta: Apák az Igazságért Egyesület
A szülői elidegenítés meghatározása az ICD 11. verziójában QE52 kódnéven szerepel, mely online hozzáférhető.
A cikk idegen nyelvű forrását az A.P.S. (Alienated Persons Support) szellemi tulajdona szolgáltatta:
http://aps.ie/aps_pages/docs/20180717_APS_Press_Release.pdf

Szabad fordításban fordította: Szarka Levente
Lektorálta: Pénzes Ilona
Szakmai lektor egészségügyi szempontokból: Baranyai Tamás és Bakos Zoltán
Szakmai lektor jogi vonatkozásban: Jaczó András és Hidas Szilárd

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

ÚJ KÖNYV Amy Baker & Paul Fine: EXtelen döntések


 EXtelen döntések

Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt.
De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben?
Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?

A könyv segít felismerni az elkövetett hibákat és új mederbe tudja terelni kapcsolatodat az elidegenített gyermekeddel.

2.990 Ft helyett most 2.840Ft-ért megrendelhető a libri.hu oldalán
A könyvbe a kiadó oldalán bele is lehet olvasni


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!