A Kúria kimondta: a karácsonyi ünnep szülők közötti megosztása a gyermek érdekében áll
A Karácsony közeledtével a Kúria K-H-PJ-2015-711. bírósági határozatából idézünk, amelyik olyan fontos kérdésben foglal állást, mint a karácsonyi ünnep megosztása a különélő szülők között!
A gyermek alapvető érdeke - ahogy erre a Kúria számos eseti döntésében rámutatott - hogy különélő szülőjével a család szétesése után is a szeretetteljes, bensőséges érzelmi viszonya maradjon fenn.
A kapcsolattartás kialakult gyakorlata kizárólag olyan támpontot jelent, amelynek szűkítésére többlettényállás bizonyítása szükséges (BH2001. 125.), míg az időtartam bővítését a szülők konkrét életviszonyai (pl. lakóhelyük közelsége, a különélő szülő és gyermek közötti bensőséges érzelmi kapcsolat, a munkaidőbeosztásuk, a gyermek esetleges különórái) is indokolhatják.
A karácsonyi ünnepek megosztását illetően az alperes érvelését, amely szerint a gyermek eddigi élete során a szentestét mindig az édesanyja mellett töltötte, nem fogadta el, álláspontja szerint ez nem indok arra, hogy minden második évben a gyermeknek ne legyen lehetősége az év legmeghittebb estéjének az édesapjával való együttes megélésére.
A Kúria rámutat arra, hogy a szentestén való együttlét nem a gondozó szülő privilégiuma.
Helyállóan állapította meg a bíróság, hogy a karácsonyi ünnep szülők közötti évenkéni megosztása a gyermek érdekében áll.
Egy a bíróság és a Kúria által is elfogadott szabályozás a karácsonyi ünnepre:
A gyermek páros években a december 24-ét (szentestét) és a december 25-ét (karácsony első napját) az édesanyánál, míg a december 26. és 29. napját az édesapánál töltse.
A páratlan években a fenti szabályozást megfordítva, az édesapa legyen jogosult a gyermekkel a december 24-én (szentestén) és a december 25-én (karácsony első napján) a kapcsolattartásra.
