A Cochem Model - a közös szülői felelősségvállalás
Jürgen Rudolph szakmai előadásának összefoglalója
Figyeljetek Rám! Gyermekjogi Konferencia
2019.05.10. Budapest
A Cochem Model több szakterületet felölelő munkamódszer alapján működik, mely a családi konfliktusok kezelésében résztvevő szakembereknek nyújt egy olyan perspektívát és módszertani lehetőséget, amely biztosítja, hogy a válást követően is megmaradjon a gyermek iránti közös felelősségvállalás és gondoskodás a szülők számára. Megalapítója Jürgen Rudolph német nyugalmazott családjogi bíró.
Szakmai kitekintés
„Eredetileg a bíróságok szerkezetével és a „hatalmi ágak” szétválasztásával foglalkoztam egy olyan demokratikus társadalomban, mint Németország. Munkám során megállapítottam, hogy a családjog minden szempontból egy igazi „mostohagyerek”. Jelenleg ügyvédként és egyetemi docensként tevékenykedem, valamint különböző kutató munkákban, projektekben veszek részt.”
Jürgen Rudolph foglalkozását tekintve 30 éven keresztül dolgozott családjogi bíróként. Hazájában országszerte mintegy 90 különböző családjogi bíróságnál tett látogatást, de más országokba is elutazott, hogy a válással kapcsolatos döntéshozatali módszereket illetően a munkafolyamatokba betekintést nyerjen és szélesítse látókörét. Saját tapasztalatai által, valamint feltáró- és kutatómunkája során hamarosan felfigyelt arra, hogy a különböző bíróságok - szerte a világban - azonos problémákkal küszködnek: több száz oldalas beadvány, évekre elnyúló jogi procedúra, eszkalálódott családi konfliktusok, felelősségvállalás hiánya, a szülő-gyermek kapcsolat minőségének romlása, s végeredményben a gyermek szülőjétől való elszakadása. A szakember - meglátva és mérlegre helyezve a negatív hatásokat - több éves szakmai pályafutása alatt új módszert dolgozott ki.
A hagyományos eljárás kritikája és felszámolása
„Ahogyan minden bíró, döntéseimben én is a szakértői véleményekre támaszkodtam, amit később megpróbáltam objektíven jellemezni. Én magamat úgy ítéltem meg, hogy döntéseimmel „igazi vérfoltokat hagytam magam után”. Azzal szembesültem, hogy ebben a rendszerben a gyerekek elvesztették az egyik szülőjükkel való kapcsolatot. Elégedetlen voltam.”
Jürgen Rudolph 1992-ben szakértői konferenciát hívott össze abban a tartományban, ahol családjogi bíróként dolgozott, Németország délnyugati részén, Cochemben. Minden szakértőt meg akart hallgatni, aki válással és családi konfliktussal foglalkozott: bírókat, ügyvédeket, pszichológusokat, igazságügyi szakértőket, gyámhivatali és szociális dolgozókat, mediátorokat.
A kongresszus első megállapítása az volt, hogy a szakemberek nem voltak teljesen tisztában egymás területével és munkájával, nem ismerték egymás nehézségeit, problémáit. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy ahhoz, hogy érdemi változás álljon be, át kell dolgozni és hatékonyan kell elosztani a feladatokat egymás között egy olyan cél kitűzése mellett, amely a gyermek szempontjaira helyezi a hangsúlyt.
„Gyakran hivatkozom Oroszlány Judit ’80-as években készült tanulmányára, aki 25 éven keresztül 130 olyan család életét követte nyomon, ahol az egyik szülőt valósággal démonizálták, „szörnyként” tüntették fel és szinte belenevelték a gyermekbe. A kutató azt vizsgálta, hogyan alakul ezeknek a gyerekeknek az élete, hiszen nekik azzal a tudattal kellett együtt élni, hogy részben egy „démontól” származnak. Ezt egyetlen ember sem tudná feldolgozni, hogyan várhatjuk el ezt mégis egy gyermektől?!”
A kutatás eredménye önmagáért beszél. Ezek a gyerekek egy életidegen, káros és veszélyes lelki gyötrelem hatására olyan komoly negatív szociális fejlődésnek voltak kitéve, ami egészen a bűnözési hajlamig mélyülhetett.
Felismerve a hagyományos módszerek valamennyi ütközőit és a családokra - különösen gyermekekre - gyakorolt hatását, a Cochem Model minden tekintetben szembe ment az addigi gyakorlattal és teljesen más alapokra építette az eljárási folyamatokat.

A Cochem Model gyakorlati megvalósításának alapelvei
I. A gyermeki perspektíva
A Cochem Model interdiszciplináris munkamódszeren alapul, ezáltal több szakterületet ölel fel. Valamennyi szakterület első és legmeghatározóbb célkitűzése a gyermeki jóllét, a gyermek szemszögének és érdekének a képviselete abban, hogy a szüleihez fűződő szeretetteljes, mély kapcsolatát ne veszítse el.
"Ha a gyermeki nézőpontba helyezkedünk, akkor azt látjuk, hogy a gyermek nem akarja hogy elváljanak a szülei, de ha ez elkerülhetetlenné válik, a gyermek mindkét szülőjével szeretne jó kapcsolatot fenntartani. Mi abban határozzuk meg a gyermeki jóllét fogalmát, hogy biztosítani tudjuk számára, hogy a válás után is jó és mély kapcsolat marad fenn mindkét szülőjével."
II. Korai intervenció
A korai intervenció oka az idő, ami nagyon fontos tényező a gyermek életében. A hagyományos peres eljárások a családi konfliktus elmélyüléséhez és eszkalációjához vezetnek, ami gyakran visszafordíthatatlanná válik.
"Ezt el kell kerülni. Minél korábban avatkozunk be, a gyerekek bizonytalan helyzete annál hamarabb megoldódik, a konfliktus eszkalációját meg tudjuk akadályozni.”
A határidők és a jogi procedúra lerövidítése annak megelőzése érdekében történik, hogy egy családi konfliktus elmélyüljön. Felszámolva az addigi hónapokra, akár évekre elhúzódó eljárások gyakorlatát, a szakemberek az alábbi kritériumok alapján kezdtek el dolgozni:
- Az ügyvédek elkötelezték magukat, hogy beadványaikat egyetlen oldalban fogalmazzák meg, kizárólag az érdemi és releváns információkat közölve.
- A bíró elkötelezte magát, hogy két héten belül kitűzi a tárgyalás időpontját.
- A szociális dolgozók abban tettek lépéseket, hogy a bírói tárgyalást megelőzően a rendelkezésre álló két héten belül egyszerre mindkét szülővel, valamint a gyermekkel is foglalkoznak. Céljuk a jövőre vonatkozó, gyermek szempontjait figyelembe vevő, közösen kidolgozott, közös szülői felelősségvállaláson alapuló gondoskodási terv elkészítése, amivel a bírósági tárgyalásra érkeznek.
A tárgyaláson mind az ügyben eljáró ügyvéd, mind a gyámhivatali dolgozó és a szülők is jelen vannak. A bírói tárgyalás az a helyszín, ahol minden elhangozhat, ami az ügyben fontos és releváns információ, valamint a problémák átbeszélésére is lehetőség van.
Amennyiben az első tárgyalás alkalmával nem születik közös megállapodás, a bíró kötelezi a szülőket mediátori, tanácsadói ellátás igénybevételére és egy következő tárgyalási időpontot tűz ki, ahol viszont döntést kell hozni.
III. Közös szülői felelősségvállalás
„A szülői gondoskodás, függetlenül attól, hogy hol van a gyermek életközéppontja, mindig, mindkét szülő joga marad.”
Ennek oka az az alapelv, hogy a szülői felelősség a szülők mindegyikére nézve életre szóló, vitathatatlan és megkérdőjelezhetetlen. Elvételéről nem dönthet a bíróság, hiszen ha elvesz egy szülői felügyeleti jogot, attól még a szülő érezhet úgy, hogy továbbra is felelősséggel tartozik a gyermeke iránt. A felügyeleti jog elvétele rossz üzenet a gyermek számára is, hiszen azzal szembesül, hogy most már "az én apukám, vagy az én anyukám nem felelős értem?" A szülői gondoskodás elvétele nagyon rossz üzenet mindenki számára. Mélyen az ember lelkébe ivódik, alapjaiban sérti az emberi jogokat és az identitást.
„A velem együtt dolgozó valamennyi szakterület arra kötelezte el magát, hogy szülői felügyeleti jogot nem vesz el a szülőtől, ilyen irányú beadványok nem kerülnek benyújtásra. A cochem-i bíróságnál csakis közös felelősségvállalásról születhet döntés.”
Számos pozitív változás állt be az új gondolkodásmódnak köszönhetően. A gyámhivatalok munkája nagy mértékben csökkent, ezzel egyidejűleg a felszabaduló kapacitás építő tevékenységbe fordult át: a szülőkkel intenzívebb és hatékonyabb beszélgetésekre került sor, aminek eredményeképpen könnyebben jutottak megegyezésre.
IV. Megoldásközpontú szakértői tevékenység
„A pszichológus szakértők felé azt közvetítettük, hogy nem szeretnénk tovább olyan szakértői véleményt kapni, amelyben az szerepel, hogy „ki a jobb szülő”.
Ha a gyermeki perspektívába helyezkedünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gyermek soha nem tesz fel ilyen jellegű kérdést magának. Ő nem akar választani, továbbra is mindkét szülőjét szereti és nem gondolkodik azon, hogy ki a jobb szülő. Számára egyetlen szempont létezik: egyikőjüket sem szeretné elveszíteni.
Hogyan tudjuk elérni azt, hogy a jó minőségű szülő-gyermek kapcsolat megmaradjon a válás után? Az egyenlőség az azonos szülői jogokon alapul: a gyerekekről azonos mértékben és súllyal, azonos módon gondoskodhatnak a szülők. Az egyenjogúság, a gyermeket érintő egyenlő döntési jogosultság, az egymás iránti tisztelet, a közös szülői felelősségvállalás a válást követően meg kell maradjon, erre kell törekedni.
„Meg kell nézni, hogy a szülőkben milyen források vannak, hogyan tudják azt megvalósítani és működtetni a válást követően is. A cél a megoldásorientált szakértői tevékenység, mely a szülők erősségeire fektet hangsúlyt.”
A hagyományos szakértői tevékenység diagnosztikus jellegű véleményeken alapul, leginkább negatív értelemben és különbséget tesz szülő és szülő között. A Cochem Model alapelvei ezt nem engedik meg.
„Minket nem érdekel, hogy ki az állítólagos "jobb szülő". Mi nem diagnosztikát, nem deficitet és hiányosságokat akarunk látni. Minket a szülőkben rejlő potenciál érdekel, hogy milyen erősségeik, forrásaik vannak és azokat hogyan tudjuk kiaknázni, hogy továbbra is működni tudjon a válás után.”
Záró gondolat
A Cochem Model interdiszciplináris munkamódszeren alapul, melyet az eltelt évek alatt hosszasan gondozni kellett minden egyes területen. Havi rendszerességgel történtek találkozók, egyeztetések, információ- és tapasztalatcserék a szakemberek között. Tréningek, oktatások és szupervíziók segítették a munkafolyamat kialakítását. A Cochem Model a gyermeki perspektívára és a közös szülői felelősségvállalásra helyezi a hangsúlyt. Olyan együttműködésről szól, melynek legfontosabb célja, hogy a gyermek szeretetteljes, szoros kapcsolata mindkét szülőjével fennmaradjon.
Az összefoglalót készítette: Pénzes Ilona
Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület ezúton is köszönetét fejezi ki Jürgen Rudolphnak, amiért elfogadta a meghívást és megismerhettük munkájának meghatározó alapelveit, szemléletét. Fontos értékeket közvetít számunkra.