V. Apatalálkozó
Apatalálkozó 5. alkalommal
A sorrendben 5. alkalommal szervezett találkozó fő témája a kapcsolattartás kérdéskörét próbálta körbejárni, egy a facebook csoportban indult vita kapcsán. Az ebben oroszlánszerepet és szakértést is vállaló Kalmár Lászlót kérte fel az Egyesület, hogy tegye világossá: a kapcsolattartás joga miért is személyiségi jog.
2010-ben a Kúria kimondta, hogy a Római Egyezményben deklarált alapjogokat személyiségi jogsérelem iránt indított peren keresztül lehet érvényesíteni (a családi és magánélethez való jog mind az Alaptörvényben, mind a Római Egyezményben szerepel). A kapcsolattartás családi alapjog, ha sérül, akkor a felek személyiségi joga is sérül.
Sajnálatos, de ki kell jelenteni, hogy a gyámhivatalok többnyire alkalmatlanok a rájuk testált feladatok elvégzésére (az Egyesület által az Alapvető Jogok Biztosa felé összeállított panaszos beadvány is ezt fogalmazza meg). A gyámhivatalnak végrehajtó szervként kellene működnie, aminek nincs lehetősége méltányolni a jellemzően az akadályozó által előadott - és jól ismert, őt "mentő" - körülményeket, hanem kényszerítenie kellene – hangsúlyozta Kalmár László előadásában. Csak erre a szerepre nincs megfelelően képzett és szakmailag felkészített munkatársi kör a gyámhivatalok többségében. A saját kálváriája közben több kerület gyámhivatalának ügyintézőjével, vezetőjével megismerkedett, és a XVII. kerületet leszámítva nem szerzett jó tapasztalatokat. Ezt a jelenlévő apák, nagymamák is megerősítették, kiegészítve a vidéki hivatalokban gyűjtött tapasztalatokkal. A sötétre sikerült képet kissé árnyalja az a megállapítás, ha eljut másodfokra (Kormányhivatal) az ügy, akkor ott már többnyire tapasztalt és hozzáértőbb ügyintézők döntenek.

A gyámhivatal, a bíróság és a rendőrség olyan háromlábú, stabil hátteret kellene, hogy biztosítson – szükség esetén – a kapcsolattartások védelméhez, ami az alapjogok sérülését kiküszöbölhetné. Jelen pillanatban a 3 láb 3 különböző szervezethez tartozik, együttműködés helyett egymásra való mutogatással - jelentette ki az egyik jelenlévő, több bűncselekménnyel megállapítottan alaptalanul megvádolt, gyermekéért küzdő édesapa.
Megoldás lehet a gyámhivatalok perlése a személyiségi jog sérülése miatt. Kérhető a megállapítás, a megszüntetés, a bocsánatkérés, mindezekre sérelemdíj, és a jövőbeni magatartástól való eltiltás. A tisztességes eljáráshoz való jog sérül, ha a hivatal nem tartja be a határidőket, a feleslegesen húzza el az ügyintézés idejét de minden jogsértést a beadványt beterjesztőnek kell bizonyítania.
A leírtakkal nem szeretnénk senkit arra buzdítani, hogy azonnal fogjon egy sérelemdíjas beadvány szerkesztéséhez, sokkal inkább az a célunk, hogy rávilágítsunk: a hivatalok működésének jogszerű és igazságos irányba való terelése, valamint az egyéniségünkhöz legmegfelelőbb, erkölcsileg és jogilag is tisztességes út megválasztására van szükség. Van, aki magányos harcosként egyedül indul megvívni a maga csatáját, és van, aki eljön az Apatalálkozókra, tájékozódik, kérdez, érdemi válaszokat kap, és már másokkal együtt vág bele, sokat tapasztalt és kitartó szülőkkel a háta mögött.
A találkozó ismét lehetőséget adott a személyes beszélgetésekre, bár erre most talán kicsit kevesebb idő jutott, mint a korábbi találkozókon, mert az Alapvető Jogok Biztosához benyújtandó panaszt és kivizsgálási kérelmet a jelenlévők pontról-pontra áttekintették, majd a közösen elfogadott változtatások bevezetése után megtörtént az aláírás is.
A beadvány tartalma és sorsa külön fejezet része lesz.
Az Apatalálkozó következő időpontja hamarosan a szokásos módon, a Facebook oldalunkon olvasható.
A 2015. május 7-i találkozó összefoglalóját készítette Kálmán Zsuzsanna (a saját és Sajt Peti jegyzeteinek felhasználásával).