Kúria: A szülői jog sérül, ha a bíróság önkényesen beleszól a kapcsolattartások helyszínébe, programjába
„A kapcsolattartás helyszínének mindenki számára nyitva álló, nyilvános térben való bírói kijelölése sérti a kapcsolattartási alapjogot, a szülő-gyermek kapcsolat bensőséges és személyes jellegének törvényi meghatározását, indokolatlan beavatkozást jelent a szülő-gyermek viszonyba. A bíróság nem írhatja elő, hogy a jogosult a kapcsolattartást hol és milyen programmal gyakorolja. A korlátozást önmagában nem alapozza meg, hogy a per alatt a kapcsolattartásnak ez a módja működött” – írja Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit, a Kúria Pfv.II tanácsának elnöke a Pfv. 21.152/2020/7. számú ítéletében.
Az ügy háttere
Az ügy egy élettársi kapcsolatból született gyermek szülői felügyeletével és a kapcsolattartással kapcsolatos. A felek között vita alakult ki a gyermek apjával való kapcsolattartás módjáról és helyszínéről, ami a bíróság elé került. Az elsőfokú bíróság a kapcsolattartást a gyermekjóléti központban, ellenőrzött körülmények között rendelte el, majd a másodfokú bíróság a kapcsolattartás helyszínét egy játszóházban jelölte ki. Az alperes (az apa) felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
A Kúria álláspontja
A Kúria a másodfokú ítéletet részben hatályon kívül helyezte, konkrétan a kapcsolattartás helyszínének kijelölésével kapcsolatos rendelkezéseket. A Kúria szerint a kapcsolattartás helyszínének nyilvános térben, a bíróság által történő kijelölése sérti a szülő-gyermek kapcsolat személyes jellegét, és indokolatlan beavatkozást jelent.
A Kúria indoklása
A Kúria döntését a következő érvekkel támasztotta alá:
Kapcsolattartási alapjog: A kapcsolattartás a szülő és a gyermek alapjoga, amely a vér szerinti kapcsolat fennmaradását és a szülő folyamatos jelenlétét biztosítja a gyermek életében.
Bensőséges viszony: A szülő-gyermek kapcsolat bensőséges és személyes jellegű, amelyet a bíróság nem sérthet indokolatlanul.
A bíróság hatásköre: A bíróság nem írhatja elő, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő hol és milyen programmal gyakorolja a kapcsolattartást.
Kivételes helyzetek: A kapcsolattartás korlátozása (pl. elvitel jogának megvonása) csak kivételes esetekben, a gyermek érdekeinek védelmében lehetséges, például a szülő felróható magatartása, vagy a gyermek veszélyeztetettsége esetén.
A „köztes megoldás” kizárt: A Kúria nem fogadta el a másodfokú bíróság „köztes megoldását”, amely ugyan nem ellenőrzött körülmények között, de egy helyszínt – játszóházat – jelölt ki a kapcsolattartáshoz.
A döntés következményei
A Kúria döntése értelmében a jövőben a bíróságoknak különös gondot kell fordítaniuk a szülő-gyermek kapcsolat személyes jellegének védelmére a kapcsolattartás szabályozásakor. A kapcsolattartás helyszínének kijelölésekor a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani, de a bírói beavatkozásnak arányosnak kell lennie, és nem sértheti a szülő alapjogát a gyermekével való kapcsolattartáshoz. A kapcsolattartás korlátozása csak a gyermek érdekének védelmében, bizonyított – a kapcsolattartásra jogosult szülőnek – felróható magatartás esetén lehetséges. A döntés tehát hangsúlyozza a szülők jogainak és a gyermek érdekeinek egyensúlyát.


