Depresszió és életminőség azoknál a felnőtteknél, akik a szülői elidegenítés viselkedéseinek való kitettséget érzékeltek
A cikkünk végén letölthető, a Health and Quality of Life Outcomes című szakfolyóiratban 2019-ben megjelent angol nyelvű tanulmány egy kutatás eredményeit foglalja össze, amely a gyermekkori szülői elidegenítés (PA) viselkedéseinek észlelt kitettsége, a depresszió, valamint az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL) közötti kapcsolatot vizsgálta felnőttkorban. Az Olaszországban végzett kutatás empirikus bizonyítékokat szolgáltatott a PA mentális egészségre és az általános jólétre gyakorolt hosszú távú negatív következményeiről. Az eredmények statisztikailag szignifikáns összefüggést mutattak ki a PA-viselkedéseknek való kitettség és a magasabb depressziószint, valamint az alacsonyabb HRQoL között. A szerzők rámutatnak, hogy a PA viselkedések bizonytalanságot, kötődési szakadást és kognitív disszonanciát okoznak a gyermekekben, ami negatív önképet és alávető magatartást eredményezhet. A tanulmány kiemeli a PA hosszú távú hatásait a mentális egészségre és az életminőségre, s szükségesnek tartja a preventív és a klinikai beavatkozásokat.
A tanulmány szerzői:
- M.C. Verrocchio: A „G. d’Annunzio” Chieti-Pescara Egyetem Pszichológiai, Egészségügyi és Területi Tudományok Tanszékének kutatója, és a szülői elidegenítés (PA), a depresszió és az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL) közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmány vezető szerzője. Kutatásai a gyermekkori élmények hosszú távú hatásaira összpontosítanak a felnőttkori mentális egészség és jóllét szempontjából.
- D. Marchetti: Szintén a „G. d’Annunzio” Chieti-Pescara Egyetem Pszichológiai, Egészségügyi és Területi Tudományok Tanszékének kutatója, és a tanulmány társszerzője. Jelentős szerepet vállalt a kutatási terv kidolgozásában, a statisztikai elemzésben és a kézirat megírásában.
- D. Carrozzino: A „G. d’Annunzio” Chieti-Pescara Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Kulcsfogalmak és meghatározások
- Szülői elidegenítés (PA): A tanulmány a PA-t úgy definiálja, mint „egy családi dinamikát, amelyet az egyik szülő (az elidegenítő/kedvelt szülő) bizonyos viselkedései jellemeznek, amelyek a gyermek másik szülő (a célzott szülő) igazságtalan elutasításához vezethetnek”. Ezek a viselkedések magukban foglalják a másik szülő becsmérlését, a kapcsolattartás, valamint a kommunikáció akadályozását is.
- Egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL): Az „egyén szubjektív életérzékelése, amely az egyén saját életére, érzelmeire és kognitív folyamataira vonatkozó értékelésén alapul, és így az egyéni jólét kifejezése”. A tanulmány az SF-36 Egészségfelmérő Kérdőívet használta a HRQoL nyolc területen történő mérésére: fizikai funkciók, fizikai szerep, testi fájdalom, általános egészség, vitalitás, társadalmi működés, érzelmi szerep és mentális egészség. A WHO-3-at szintén alkalmazták a jóllét mérésére.
- Pszichológiai bántalmazás (PM): A tanulmány a PA-t a pszichológiai bántalmazás egyik formájaként értelmezi. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve szerint a gyermekbántalmazás magában foglalja azokat a „nem véletlenszerű verbális vagy szimbolikus cselekedeteket, amelyeket a gyermek szülője vagy gondozója követ el, és amelyek jelentős pszichológiai kárt okozhatnak a gyermeknek”.
- Depresszió: A depressziót a Beck Depresszió Kérdőív-II (BDI-II) segítségével mérték, beleértve a teljes 21 tételes verziót és egy rövidített, 6 tételes változatot, amely a fő tünetekre összpontosít.
Módszertan
- Résztvevők: A kutatásban 491 olasz felnőtt vett részt, akik megfeleltek bizonyos kritériumoknak (mindkét szülőjük élt 12 éves korukig, és legalább 5 évet jártak iskolába).
- Eljárás: Az alanyok önértékelő kérdőíveket töltöttek ki, például a Baker Stratégiai Kérdőívet (BSQ) a PA-val való érintettség, a BDI-II-t a depresszió mérésére, valamint az SF-36-ot és a WHO-3-at a HRQoL értékelésére.
- Adatelemzés: ANCOVA-t (Analysis of Covariance) használtak a PA-val érintettek és nem érintettek csoportjai közötti különbségek vizsgálatára, az életkor és a szülői válás figyelembevételével.
Főbb eredmények
- PA és a depresszió közötti kapcsolat: A PA-nak kitett résztvevők magasabb pontszámokat értek el a BDI-II mindkét változatán, ami nagyobb depressziós tüneteket jelez.
- PA és HRQoL közötti kapcsolat: A PA-nak kitett résztvevők alacsonyabb HRQoL-pontszámokat értek el az SF-36 nyolc területéből hatban, valamint a WHO-3-ban is.
- Megnövekedett klinikai depresszió: A PA-val érintett résztvevők nagyobb valószínűséggel értek el klinikai küszöbérték feletti pontszámokat a BDI-II-n és a WHO-3-on.
Akár mindkét szülő, egyszerre is folytathat elidegenítő viselkedést
A tanulmány szerint a szülői elidegenítés (PA) viselkedéseinek hatásait az előnyben részesített szülő neme alapján vizsgáló kutatások azonos mintázatokat mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy a PA gyermekekre gyakorolt negatív hatása hasonló, függetlenül attól, hogy az elidegenítő szülő az anya vagy az apa. A PA viselkedések mindkét szülőre kiterjedő értékelésével a kutatás figyelembe veszi annak lehetőségét, hogy bármelyik, vagy egyszerre akár mindkét szülő is folytathat elidegenítő viselkedést – a PA negatív hatásai tehát hasonlóak, függetlenül attól, hogy az anya vagy az apa az elidegenítő szülő.
