Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület - mint civil szervezet - a gyermekeiktől külön élő szülők, nagyszülők - valamint rajtuk keresztül gyermekeik, unokáik - érdekképviseletét látja el jelenleg országos szinten és segítséget nyújt nemtől függetlenül – édesanyáknak és nagymamáknak éppúgy, mint édesapáknak és nagypapáknak - azokban a családjogi problémákban, illetve azon jogaik érvényesítésében, amelyek a külön élő szülők és nagyszülők, valamint a gyermekeik és unokáik közötti családi kötelék megtartását, ápolását, erősítését szolgálja, illetve mozdítja elő.

Egyesületünket több különélő szülő is megkereste - édesanyák és édesapák egyaránt -, segítséget kérve amiatt, hogy a köznevelési intézmények a tájékoztatási kötelezettségük vonatkozásában hátrányosan megkülönböztetik őket, aminek a tényét az egyes nevelési intézmények vezetőitől kapott okiratokkal is alátámasztották.

Ezen okiratok alapján megállapítható, az intézmények rendszeresen megtagadják a tájékoztatást a különélő szülők irányában a gyermekeikkel kapcsolatos kérdések tekintetében arra hivatkozva, hogy az Oktatási jogok Biztosának álláspontja szerint a különélő szülő nem tekinthető a köznevelési törvény 72.§ (5) bekezdése alapján szülőnek, mivel a Ptk. csakis a törvényes képviselőt ismeri el ebben a vonatkozásban szülőnek.

Ezt az álláspontot alátámasztja az OJB 2018. évi beszámolója (91-98. oldal), illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának VIII/4079-2/2020/KOZNEVIG. sz. tájékoztatása.

Az Egyesületünk álláspontja ezzel szemben az, hogy ez az álláspont Alaptörvény-ellenes, illetve sérti a jogbiztonság követelményét, ugyanakkor megteremti a gyermekeiktől külön élő szülők hátrányos megkülönböztetését is.

Nem osztjuk azt az álláspontot, hogy a köznevelési intézmény elvált szülők esetén kitérhet tájékoztatási kötelezettsége alól azzal, hogy a Ptk. szerint a gondozó szülőknek kötelességük tájékoztatni a különélő szülőket a gyermekeket érintő minden fontos kérdésről. Ez való igaz, azonban nem ad felmentést a köznevelési intézmény különélő szülő irányában fennálló tájékoztatási kötelezettsége alól, mivel a köznevelési intézmény és a szülők közötti kapcsolatot nem a Ptk., hanem a köznevelési törvény szabályozza.

A Köznevelési Törvény 72. § (5) bekezdése kimondja:

(5) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

Látható, hogy a szülő jogát fogalmazza meg, nem a törvényes képviselőjéét. A gyermekeiktől külön élő szülőknek (is) joguk van a gyermekeik fejlődését figyelemmel kísérni – különösen, hogy e tekintetben nem csak jogaik vannak, de egyúttal felelősség is terheli őket! -, tehát sem ezt a jogot, sem ezt a felelősséget nem lehet annullálni az ő esetükben sem a szükséges tájékoztatás megtagadása által.

Az oktatási-nevelési intézmény tájékoztatási kötelezettsége a jogszabály alapján egyértelműen fennáll a különélő szülő irányában éppúgy, mint a gondozó szülő irányában.

A Kntv. ide vonatkozó törvényi kommentárja az alábbiakat tartalmazza:

A törvényi kommentár ugyan nem jogforrás, de a jogalkotó céljait és szándékát tükrözi, így a jogalkalmazás során – különös figyelemmel az Alaptörvény 28. Cikkére, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak – nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ugyanezen állásponton volt a Fővárosi Törvényszék is az 54.Pf.636.853/2017/8. sz. ítéletében, amely szerint:

„A nemzeti köznevelésről szóló törvény 72. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a szülő jogai közé tartozik, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

Mivel a törvény nem tesz különbséget a szülő és a gondozó szülő, illetve a törvényes képviselő között, a fent felsorolt jogok az alperesre is vonatkoznak, tehát nem tartoznak a gondozó szülő privilégiumába.”

A fentiek alapján, a tisztelt Oktatási Jogok Biztosának fentebb idézett – joghatás kiváltására egyébként sem alkalmas, kötő erővel nem bíró - személyes álláspontja, illetve az ehhez igazodó köznevelési intézmények eljárási gyakorlata egyértelműen és súlyosan jogsértő: nem tagadhatják meg a gyermekeiktől külön élő szülők által kért tájékoztatásokat (sem) arra hivatkozva, hogy nem minősülnek a gyermekeik törvényes képviselőinek.

Megjegyezni kívánjuk: az a gyakorlat is helytelen, miszerint a törvényes képviselő engedélyéhez kötik a különélő szülők tájékoztatását, mivel az intézmények nem „alárendeltjei” a gondozó szülőknek, ugyanakkor a gondozó szülőknek a Ptk. egyértelmű rendelkezései alapján nincs arra jogszabály által biztosított lehetőségük, hogy adatokat, információkat zárhassanak el a különélő szülők elől – ilyen lehetőség a 2011. évi CXII. törvény (INFO törvény) rendelkezéseibe sem olvasható bele! -, hanem épp ennek ellenkezője áll fenn: magának a gondozó szülőnek kifejezetten előírja a Ptk. a szükséges tájékoztatás megadását a különélő szülő felé.

Ugyanakkor sajnos a gyakorlat – az emiatt induló eljárások nagy száma - azt mutatja, hogy a gondozó szülők gyakorta szembe fordulnak a jogalkotóval e téren. Ezért is van komoly jelentősége az intézmény tájékoztatási kötelezettségének, hiszen amennyiben ezen kötelezettségének az intézmény eleget tesz, akkor azzal okafogyottá válnak ezek a sokszor évekig elhúzódó eljárások.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a kialakult gyakorlat sérti a családok védelméről szóló 2011.évi CCXI. sarkalatos törvény rendelkezéseit, ezáltal pedig sérti egyben az Alaptörvény L cikkét is.

Az Alaptörvény L cikkének jogalkotói kommentárja egyértelműen deklarálja, hogy a külön élő szülő és gyermeke kapcsolata családi kapcsolatnak minősül.

Az Alaptörvény VI. Cikke alapján, a családi kapcsolatokat kötelező tiszteletben tartani.

A Csvt. 9. § (1) bekezdése szerint az apa és anya felelőssége a gyermekükért egyenlő. (Attól még, hogy a gyermek a szülők válása esetén az egyik szülő háztartásában nevelkedik, a másik, tőle külön élő szülőjének a felelőssége nem szűnik meg, sőt még csak nem is csökken.)

Az (5) bekezdés szerint a szülő jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

Mindebből következik, hogy a különélő szülőnek joga van ahhoz, hogy a köznevelési intézményektől tájékoztatást kapjon a gyermekéről, a köznevelési intézmény pedig nem térhet ki az általa kért tájékoztatás megadása alól azzal, hogy ez a gondozó szülő feladata, mivel a Kntv. 72.§ (5) bekezdése nem a gondozó szülőre, hanem az intézményre terheli ezt a kötelezettséget. Amennyiben tehát az intézmény megtagadja a különélő szülők által kért tájékoztatás megadását, azzal megsérti – többek között - az egyenlő bánásmód követelményeit is (EBH448/2014), ezért kérjük, hogy a jogsértő állapotot megszüntetni szíveskedjen.

Budapest, 2020. augusztus 27.