Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Dr. Sánta Nóra 2016. tavaszán kezdte meg munkásságát a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnál, ahol jogászként és a Gyermekjogi Pro Bono Központ vezetőjeként folytat tevékenységet. Legfontosabb szempontja a gyermek mindenkori legfőbb érdekének képviselete és támogatása. Rendszeresen tart előadásokat és tréningeket a gyermekbántalmazás felismerése és megelőzése, a gyermekjogok, valamint a digitális gyermekvédelem területén. Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület felkérésére 2019.05.10-én a Szülői elidegenítés megelőzése és gyermekjogi megközelítése témakörében tartott előadást a Figyeljetek rám! gyermekjogi konferencián.

A szülői elidegenítés létező jelenség, ami a gyermekbántalmazás egyik igen súlyos formája. Ennek ellenére a hatósági gyakorlatban és a közbeszédben is csak ritkán jelenik meg. Sokszor természetesnek vesszük, hogy a válást követően a gyerekek viszonya megromlik a különélő szülővel, azonban ennek nem feltétlenül kell így lennie. A gyerekeknek szükségük van a családjukra, apára és anyára egyaránt. Fontos, hogy a gyerekekkel élő szülő függetleníteni tudja a saját, másik szülővel kapcsolatos érzéseit és felismerje azt, hogy a gyerekeknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtársához – fogalmazza meg előadás ismertetőjében dr. Sánta Nóra.

A szülőtársi kapcsolat nem szűnik meg

Általában két ember nem azzal a szándékkal köti össze az életét és vállal gyermeket, hogy később biztosan elválnak útjaik és a gyermekkel majd valamiképpen kapcsolatot tartanak. A válás mindig egy sarkalatos pont az ember életében, amire nincs kellőképpen felkészülve, sem mentálisan, sem érzelmi szempontból. Függetlenül attól, hogy házastársi vagy élettársi kapcsolatból születik egy gyermek, az életközösség megszűnése után automatikusan nő a távolság a különélő szülő és gyermeke között. Ez azonban nem kell, hogy érzelmi eltávolodást is jelentsen. Tudatosan tehetünk azért, hogy a gyermek megőrízze és ne elveszítse a tőle távol élő szülővel való kapcsolatát.

Alapesetben - ha nincs jelen a gyermeket érő súlyos bántalmazás - a gyermeknek mindkét szülőjére egyformán szüksége van, akkor is, amikor történetesen válás mellett döntenek a szülők. Fontos szempont, hogy az életközösség megszűnésével a nő-férfi kapcsolat ugyan megszakad, de a szülőtársi kötelék nem. A gyermek iránti felelősség és kötelezettségek mindkét szülő életében megmaradnak és mint szülőtársaknak, együtt kell működniük a gyermek érdekében.

Mi az a szemlélet, amely segítheti a szülőt a gyermek fókuszára helyezkedni?

A szülők között fennálló konfliktus nem a gyermek konfliktusa, nagyon fontos ezt különválasztani a gyermektől. Emellett nem felejthetjük el, hogy a gyerek számára az a konfliktus, amely a szülei között zajlik, a legnehezebb dolog a világon. A gyereknek alapvető emberi joga és természetes vágya, hogy mindkét szülőjét továbbra is szeretni és tisztelni tudja, és kapcsolatban maradhasson velük a válást követő időszakban is. Ha az egyik szülő minősítőleg és degradáló módon beszél a másik szülőről (vagy annak családjáról, hozzátartozóiról), illetőleg a kapcsolattartás zavarása vagy akadályozása történik meg, már önmagában beindítja az elidegenítés káros folyamatait, fájdalmat okozva ezzel a gyermeknek és nagyon nehéz helyzetbe hozva őt.

A szülői elidegenítés megelőzhető, a szülőség tanulható!

– hangsúlyozza előadásában a szakértő. Dr. Gyurkó Szilvia Rám is gondoljatok! című könyvében számos, a szülői elidegenítés megelőzését segítő támpontokat olvashatunk, melyek azt a célt szolgálják, hogy a gyermek a lehető legkevésbé sérüljön a válás során és a mindkét szülőhőz fűződő szeretetteljes kapcsolata fennmaradjon. Előadásában dr. Sánta Nóra öt olyan szülői hozzáállást emel ki, amelynek betartásával sokat tehetünk a gyermek érzelmi- és lelki egészségének megőrzéséért:

1. Nem fogok a másik szülőről a gyerekemnek vagy a gyerekem előtt negatív, megalázó vagy lealacsonyító dolgokat mondani.
2. Vállalom, hogy nem vonom be a gyereket a másik szülővel kapcsolatos ügyeimbe (pl. vagyonmegosztás, tartásdíj rendezése)
3. Ígérem, hogy nem fogom a gyereket eszközként használni ahhoz, hogy a másik szülőt „visszaszerezzem”.
4. Ígérem, hogy abban az esetben, ha a másik szülőnek új párkapcsolata lesz, nem fogok negatív, megalázó, lealacsonyító módon beszélni az új partnerről.
5. Ígérem, hogy nem fogom arra használni a gyerekemet, hogy a saját érzelmi életem támasza legyen.

A kapcsolattartás a gyermek joga

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogsegély programja minden esetben a gyermek érdekeit helyezi fókuszba és gyermekközpontú megközelítést képvisel. Az évente több, mint 500 megkeresésnek legalább harmada a kapcsolattartás kérdéskörében fordul elő, szülők, nagyszülők, de akár gyermekek részéről is.

Tekintettel arra, hogy a szülői elidegenítés kimeríti az érzelmi bántalmazás fogalmát, a szülői elidegenítést gyermekbántalmazásnak tekintjük.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az apa és anya közötti közös szülői felügyeletre helyezi a hangsúlyt, ami tágabb teret enged a szülőknek a gyermek körüli megegyezésre és határozottabban képviseli a gondozó és a különélő szülő közötti egyenlőséget. Nagyon fontos szempont, hogy a kapcsolattartás joga elsődlegesen a gyermeket illeti meg. Ennek megvalósulása érdekében mindkét szülőnek kiemelkedő szerepe és felelőssége van.

Az összefoglalót készítette: Pénzes Ilona
Lektorálta: dr. Sánta Nóra

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület ezúton is köszönetét fejezi ki dr. Sánta Nóra gyermekjogi szakértőnek, amiért elfogadta meghívásunkat és megosztotta velünk szakmai irányelveit, útmutatásait.