Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Kúria Kfv. 37.281/2022/7. számú, nagyszülői kapcsolattartás ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott döntést azon jogvitában, melyben az anyai nagyszülő nyújtott be a gyámhivatalba kapcsolattartás szabályzása kérelmet. A nagyszülő és lánya közt a viszony megromlott, ugyanakkor a nagymama álláspontja szerint az unokájával születése óta kifejezetten jó, illetve kiváló kapcsolata volt.

A házasság felbontása és járulékai jogvitában döntött a Kúria Pfv.20.858/2022/4. számú ítéletében. melynek lényege, hogy „2020. augusztus 25-ig a szülők felváltva gondoskodtak a [3 és a 2 éves] gyermekükről, ekkor azonban a felperes [édesapa] a nála töltött hét után a gyermekeket az alperesnek [édesanyának] nem adta át.

„Nem akarok veled menni, apa!” – e szavakkal zárult 2016. nyarán azon jász-nagykun-szolnok vármegyei édesapa kapcsolattartási kísérlete, akit gyermeke jelenlétében szülőtársa, az édesanya többek közt a „Mit keresel itt, te patkány?” kifejezésekkel szidalmazta. A Szolnoki Törvényszék segítségével alant közreadjuk a Szolnoki Járásbíróság 5.B.240/2019/43/I. számú jogerős ítéletét, melyben a bíróság az édesanyát bűnösnek találta kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk. 208. § (1) bekezdés), és kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétségében (Btk. 210.

A gondozó szülőt a nyári időszakos kapcsolattartásra vonatkozó szabályozással azonos időtartamban megilleti a gyermekkel való zavartalan együttlét. A fennmaradó időszakra a különélő szülő folyamatos kapcsolattartása nem zárható ki – ekképp érvelt a Kúria a Pfv.II.20.965/2022/5. számú határozatában abban a jogvitában, melyben a felülbírálati bíróság hatályon kívül helyezte a jogerős bírósági ítéletet azon részét, mely arról rendelkezett, hogy a nyári iskolai szünetben az időszakos kapcsolattartást meghaladóan folyamatos kapcsolattartás a különélő szülőt nem illeti meg.

Az Alkotmánybíróság 2.

Mintaértékű, s egyben hiánypótló – egyenlőre nem jogerős – döntést hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság titkára, dr. Virág Rudolf úr abban a kapcsolattartás végrehajtása iránti, 40.Pk.500.205/2023. számú bírósági ügyben, melyben a gondozószülő a többek közt a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság főbb megállapításai

Nyolc, jogerősen kiszabott pénzbírság volt szükséges ahhoz, hogy a kapcsolattartást évek óta akadályozó gondozószülőt a bíróság – ezen esetben a Kúria – ténylegesen letöltendő szabadságvesztésre, 45 nap BV-elzárásra ítélje. Az alábbiakban szemlézzük, illetve a cikkünk végén letölthető formában nyilvánosságra hozzuk a Kúria Bfv.III.504/2018/7. számú végzését.

Az első fokú bíróság döntése

Egyesületünk eddigi talán legnagyobb szakmai sikere: az emberi jogok európai bírósága megállapította egy apukánknak a római egyezmény 8. cikkében foglalt alapvető emberi jogának sérelmét, amit 7.000 euro fájdalomdíjjal lát ellensúlyozhatónak a magyar állam részéről, miután az addig nem tette meg a szükséges intézkedéseket az anyai elidegenítéssel szemben, amíg már visszafordíthatatlanul sérült az apa-gyermek családi kapcsolat.

Hangfelvétel engedély nélküli rögzítése és használata nem tekinthető visszaélésszerűnek abban az esetben, ha más bizonyítékok hiányában az adott tény, körülmény vagy ismeret igazolását szolgálja, és ezt a közérdek vagy méltányos magánérdek védelme indokolja – röviden így foglalható össze a Pécsi Ítélőtábla BDT2009. 2126. számú döntése.

Előzmények

Az alábbiakban a Kúria Pfv.20760/2020/6. számú precedensképes határozatát szemlézzük. Az ügyben eljáró Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság bár a felperesre terhelő igazságügyi pszichológiai és elmeorvos szakvéleményt aggálytalannak minősítette, a 13 éves – súlyosan elidegenített – gyermek saját sorsáról vonatkozó döntését vette figyelembe, miszerint az alperessel, édesapjával nem akar lenni.

Részlet az első fokú bíróság indoklásából