Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Egyesületünkkel együttműködő ügyvédnő, dr. Kovács Eszter ért el sikert abban az ügyben, melyben az őszi téli és tavaszi oktatási szünetek, illetve a kettős ünnepeket illető kapcsolattartás pótlása körében helyezte hatályon kívül a Kúria a Debreceni Törvényszék jogerős ítéletét.

Alperesi felülvizsgálati kérelem

A jogerős ítélet kapcsolattartási szabályozásával szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria az időszakos kapcsolattartás pótlására vonatkozó rendelkezést helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a körben megváltoztatva mondja ki, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt őszi, téli, tavaszi, nyári időszakos kapcsolattartást lehetőség szerint még az adott szünetben, ha azonban ez nem lehetséges, akkor a folyamatos kapcsolattartással nem érintett hétvégeken, több részletben, összességében azonos időtartamban kell pótolni 6 hónapon belül. A kettős ünnepekre vonatkozó kapcsolattartás pótlását úgy szabályozza, hogy a legközelebbi, folyamatos kapcsolattartással nem érintett vasárnapon, azonos időpontban és időtartamban, illetve 6 hónapon belül egy vasárnapi napon azonos időtartamban és időpontban kell pótolni. A karácsonyi kapcsolattartást lehetőség szerint december 26-án azonos időpontban és időtartamban, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a legközelebbi folyamatos kapcsolattartással nem érintett vasárnapon, azonos időpontban és időtartamban, illetve 6 hónapon belül, egy vasárnapi napon kell pótolni. A jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a Ptk. 4:182. § (2) bekezdése megsértésében jelölte meg.

A másodfokú bíróság döntése jogszabálysértő: álláspontja szerint ugyanis az adott tanítási szüneten belül amennyiben nincs lehetőség annak pótlására, úgy a későbbiekben az oktatási, nevelési időszakra tekintettel nem pótolható. A szünidei kapcsolattartás elmaradása esetén logikus, hogy a szünetben lehessen pótolni, azonban ez feltételezi azt, hogy a kapcsolattartás az adott szünet első felére legyen szabályozva. Ehhez képest a másodfokú ítéleti szabályozás a téli szünet második felére jogosítja fel az alperest, így elve kizárt, hogy ennek elmaradása esetén még ezt ebben a szünetben pótolni lehessen.

A Kúria II.Pfv.20.569/2022/4. sz. döntése

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott őszi téli és tavaszi oktatási szünetek, illetve a kettős ünnepeket illető kapcsolattartás pótlása körében hatályon kívül helyezi és a kapcsolattartás pótlását az alábbiak szerint szabályozza. A felperesnek felróható okból elmaradt fenti időszakos kapcsolattartást – amennyiben az a jogerős ítéletben szabályozott időtartamban nem pótolható – hat hónapon belül a naptári naptár szerinti páros hétvégeken az elmaradt kapcsolattartásnak megfelelő időtartamban és időpontban részletekben, a kettős ünnepekre eső kapcsolattartást az ünnepet követő páros hétvégén vasárnap az elmaradt kapcsolattartásnak megfelelő időtartamban és időpontok szerint kell pótolni.

Részlet az indokolásból

[24] A kapcsolattartás gyermeki alapjogi jellegéből következően a gyermek érdekének főszabályként az felel meg, ha a különélő szülővel való szoros érzelmi kötődése a szülők különválását követően nem sérül. A különélő szülő és a gyermek kapcsolatának fennmaradását – többek között - a kapcsolattartás jogintézménye biztosítja: a gyermek alapjoga és a különélő szülő joga és kötelezettsége, tartalmára elsődlegesen a szülők megállapodása, ennek hiányában a bíróság szabályozása irányadó. A bírósági szabályozás esetén a kapcsolattartás konkrét módja, időtartama megállapítása a bíróság mérlegelési döntése, amelynek legfontosabb zsinórmértéke a gyermeki érdek érvényesülése. A jogviszony hosszú távon határozza meg a különélő szülő-gyermek kapcsolat időtartamát, ezért a működőképessége érdekében a szabályozás fő szempontja mellett vizsgálandó a különélő szülő érdeke, valamint biztosítani kell a gondozó szülőt is megillető, a mindennapi gondoskodáson túlmutató minőségi szabadidő eltöltésének lehetőségét. A kapcsolattartás konkrét tartalma meghatározása tehát az érdekek közötti egyensúly megteremtése: a gyermeki alapjog és az egymástól eltérő szülői érdekek összehangolása. A kapcsolattartás szabályozása a különélő szülő és a gyermek együttléte kereteinek jogi rendezése, annak mindennapokban való megvalósulását viszont a szülők együttműködési képessége és készsége határozza meg, ennek hiányában ugyanis a legrészletesebb jogi szabályozás sem lehet eredményes.

[25] A gyermek alapjoga a különélő szülővel való közvetlen együttlét, a jogosult szülő felróható magatartása miatt elmaradt kapcsolattartásnál a gyermek érdekére hivatkozás nem foghat helyt. Súlytalan tehát a gyermekek vasárnapi programjával érvelés, a kapcsolattartás pótlása a jogosult szülő jogkövető magatartása esetén fel sem merül.

[32] A Kúria az érdemben felülbírálható körben (az őszi, téli és tavaszi szünetek) elfogadta az alperes érvelését. A kettős ünnepek pótlására vonatkozó – hivatkozott – alkotmánybírósági határozat kifejtette, az eseti, meghatározott időtartamhoz kötött időszakos kapcsolattartás elmaradása esetén a pótlásról való rendelkezés hiánya sérti a szülő-gyermek jogát. A jogerős szabályozás szerint az őszi és tavaszi szünetek esetén az alperest a szünidő első felében illeti meg a kapcsolattartás, kétségtelen tehát, hogy annak felperes felróható magatartására visszavezethető elmaradása miatti pótlása – főszabályként – a szünidő második felében realizálható. Ilyen lehetőség azonban a téli szünetben nincs, a szünet második felében a különélő szülő a jogosult szülő önhibája miatt elmaradt kapcsolattartás pótlásáról elesik. Az időszakos kapcsolattartásra vonatkozó jogerős ítéleti álláspont szűk értelmezés, ami az anyagi jogból – a Ptk. 4:182. § (2) bekezdésében foglalt pótlási kötelezettségből – nem vezethető le. A szünidő megosztása (első vagy második fele) a jogosult szülő felróható magatartása miatt nem vezethet a pótlás mellőzésére, az elmaradt napokat – ha azok pótlása a szünidő második felében sem lehetséges – a folyamatos kapcsolattartással nem érintett közbenső hétvégeken pótolni kell.