Kaposvári Törvényszék: Feljelentés kiskorú veszélyeztetése, kapcsolattartás akadályozása miatt
A Siófoki Járásbíróságot követően a Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság is feljelentést tett kiskorú veszélyeztetése, kapcsolattartás akadályozása tárgyában azon gondozószülő ellen, aki másfél éve akadályozza a kapcsolattartást.
Korábban hoztuk nyilvánosságra azon döntést, melyben a kapcsolattartás sikeressége érdekében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a rendőrség közreműködését rendelte el a Siófoki Járásbíróság. Mivel az intézkedés sikertelen volt, az első fokú bíróság a kapcsolattartás végrehajtása további jogkövetkezmény alkalmazása körében lezártnak tekintette az ügyet. Egyesületi tagunk közreműködésünkkel megfellebbezte az elsőfokú bíróság ügyet befejező végzését, kérelme nagyrészt az alábbiak szerint megalapozott volt.
A Kaposvári Törvényszék szerint
„abban az esetben, ha a végrehajtás elrendelése esetén a kérelmezett nem teljesíti a határozatban foglaltakat, megnyílik a nemperes eljárás második szakasza, amikor a végrehajtást elrendelő bíróság az elmaradt teljesítés jogkövetkezményeit vonja le. Az indoklás szerint a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a végrehajtásnak olyan módját kell alkalmazni, ami a legalkalmasabb arra, hogy a biztosítsa a gyermekkel történő kapcsolattartást. Ennek megfelelően a Bnpt. 22/D § (2) bekezdése a-e/ pontig rendelkezik a jogkövetkezményekről. A (4) bekezdésben pedig utal arra, hogy a pénzbírság ismételten kiszabható. Mindezekből következik, hogy a nemperes eljárás második szakasza nem értelmezhető akként, hogy a bíróság egy jogkövetkezmény alkalmazhat, függetlenül attól, hogy eredményre vezetett vagy sem. A pénzbírság ismételt kiszabásának lehetővé tétele, az indoklásban írt fokozatosság elve önmagában utal arra, hogy amennyiben az egyik jogkövetkezmény alkalmazása eredményre nem vezetett, úgy sor kerülhet egy súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazására.”
A jogkövetkezmények alkalmazása körében a „másodfokú bíróság a kérelmezett-gondozószülő önhibáját megállapította és a legcélravezetőbb jogkövetkezménynek a Bntp. 22/D § (2) e/ pontjában foglalt intézkedés megtételét látta”, avagy feljelentést tett kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.
Álláspontunk szerint mivel a gondozószülő akadályozta az önálló bírósági végrehajtó cselekményét, avagy semmilyen formában nem működött együtt a végrehajtóval, szükségszerű a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény [Vht.] 45/A. § (1) bekezdése szerinti rendbírság kiszabása is.
