Ismételten segít az AB a különélő szülőn és gyermekén
Minden elmaradt kapcsolattartás pótolni kell az Alkotmánybíróság szerint, mivel az a szülő és gyermek együttlétét szolgálja ami védett.
Az Alkotmánybíróság legfrissebb határozata szerint:
Ami a kapcsolattartás pótlásának jogintézményét érinti általánosságban, megállapítható, hogy a kapcsolattartás célja annak biztosítása, hogy a különélő szülő és a gyermek rendszeresen és folyamatosan részt vehessenek egymás életében. Ha egyes, konkrét kapcsolattartási alkalmak nekik fel nem róható okból el is maradnak, a pótlás jogintézménye biztosítja számukra a találkozást, azt, hogy meghatározott időkereten belül összességében bizonyos időt együtt tölthessenek (a pótlásról a kapcsolattartási határozat, illetve a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárást lezáró döntés rendelkezik). Fontos hangsúlyozni, hogy a szülő-gyermek személyes együttlétének pótlása nemcsak kívánatos, de formálisan egyetlen elmaradt kapcsolattartás esetében sem kizárt {vesd össze a Ptk. 4:182. § (2) bekezdésével, amely szerint „[a] jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell”}. Minden kapcsolattartási alkalom elsődlegesen a szülő és a gyermek együttlétét szolgálja, ezért a pótlás szempontjából alapvetően nincs jelentősége annak, hogy a pótlás egy naptári szempontból elmúlt és vissza nem hozható időpontot (napot vagy napokat) érint. Az adott időpont elmúlásának azért sem lehet kizárólagos jelentőséget tulajdonítani, mert akkor ez minden folyamatos és időszakos kapcsolattartás pótlásának akadályát képezné (hivatkozhatnánk például arra, hogy az idő nem forgatható vissza, ezért egy adott hétvége elmúltával a pótlásnak nincs értelme, mert a konkrét hétvégére tervezett programok objektív okok miatt nem ismételhetők meg).
Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület