Hogyan hallgatható meg 14 év alatti gyermek a gyámhivatalban?

Közérdekű adatkéréssel fordult az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület elnöke, Szaniszló Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Szaniszló Csaba többek közt a gyámhivatali eljárásban alkalmazandó, a 14 év alatti gyermekek meghallgatásáról szóló iránymutatásokról, szabályokról kért tájékoztatást.

Tisztelt Címzett!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján benyújtott közérdekű
adatigénylésére hivatkozással az alábbiakról tájékoztatom.

Közérdekű adatigénylés keretében az alábbi adatokat kérte megküldeni:

„1. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a
gyámhivatali eljárásban alkalmazandó, a 14 év alatti gyermekek
meghallgatásáról szóló iránymutatásokat, szabályokat.

2. Kérem szíveskedjenek megküldeni részemre az ide vonatkozó szakmai, vagy
módszertani útmutatót.

3. Kérem szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy a gyermekek
meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet a cselekvőképtelen gyerekek vagy a
képviseletükre kirendelt eseti gyám/ügygondnok köteles aláírni.”

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban:
Ptk.) 2:13. §-a szerint cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik
életévét nem töltötte be.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló ^ 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) külön szabályokat és követelményeket állapít meg az
eljárási jogaik gyakorlásában személyi körülményeik folytán korlátozott
vagy akadályozott személyek fokozottabb védelme érdekében, pozitív
megkülönböztetést alkalmazva a hátrányos helyzetük ellensúlyozása
céljából. Az Ákr. 29. § (1) bekezdése értelmében a kiskorút, a
cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott
nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási
hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért

a) tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor,
ha az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő
meghallgatása az érdekeit nem sérti,

b) lehetőség szerint lakóhelyén kell meghallgatni,

c) akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható meg
tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy
tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint

d) az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell.

Ákr. 29. § (2) bekezdése szerint az, aki nem cselekvőképes,
nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként akkor
hallgatható meg, ha nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és a
törvényes képviselője, vagy - érdekellentét esetén - eseti gondnoka vagy
eseti gyámja (a továbbiakban együtt: eseti gondnok) ehhez hozzájárul. A
szóbeli nyilatkozat, illetve a tanúvallomás megtételére csak a törvényes
képviselő vagy az eseti gondnok jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli
nyilatkozathoz a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok aláírása
szükséges. A cselekvőképtelen tanú meghallgatása esetén a hatóság mellőzi
a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést.

Az Ákr. 31. §-a értelmében ha az idézett személy korlátozottan
cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a hatóság
a törvényes képviselőjét értesíti. Ha az idézett személy cselekvőképtelen,
a hatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselő
gondoskodik az idézett személy megjelenéséről.

A fentiekben idézett általános jogszabályi rendelkezéseken túl a
gyámhatósági eljárásra vonatkozó speciális szabályok az alábbiak:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (továbbiakban: Gyvt.) 128. § (1) bekezdése szerint a gyámügyi
eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a
gondozót, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében
a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen
korlátozott személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen
gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget
kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli
hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti
késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 2. §-a szerint:
E rendelet alkalmazásában

a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki
életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes -
meghallgatása során - az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát
megérteni, várható következményeit belátni,

b) törvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét
szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a
gondnok,

A gyermek meghallgatására vonatkozó eljárási szabályokat a Gyer. 11. §-a
részletezi az alábbiak szerint:

„(1) A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a
meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár,
illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú
személy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatósági eljárásban a
cselekvőképtelen ügyfél személyes nyilatkozattételre - az Ákr. 29. § (1)
bekezdés c) pontja szerinti módon - akkor hívható fel, ha az a saját
érdekét szolgálja és a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem
pótolható.

(2) A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy
más módon, így különösen a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a
Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján
hallgatja meg.

(3) A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,

a) ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri,

b) a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a korlátozottan
cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen
gyermek személyi és vagyoni ügyében [Ptk. 2:12. § (4) bekezdése, 2:14. §
(3) bekezdése],

c) ha azt külön jogszabály rendeli el.

(4) Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az
ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen
meghallgatását, ha

a) a kifizetés, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő
pénzfelvétel éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének négyszeresét nem haladja meg, és

b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a
gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül
különösen a szülők vagy más törvényes képviselők magánokiratba vagy
közokiratba foglalt nyilatkozata a gyermek véleményéről, vagy ha a gyermek
írásban maga is kéri a kifizetést, illetve a pénzfelvételt.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a cselekvőképességében részlegesen
korlátozott személy meghallgatására megfelelően alkalmazni kell.

(6) A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb
érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében
áll.

(7) A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség
esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja. A meghallgatásra
indokolt esetben a cselekvőképtelen személy lakóhelyén, a számára
szolgáltatást biztosító nevelési-oktatási intézményben vagy egészségügyi
intézményben kerül sor.”

A Gyvt. 132. § (1) bekezdése alapján ha az ügyben a gyermek
személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez
különleges szakértelem szükséges, a gyámhatóság

a) megkeresi a nevelési tanácsadót, szakértő és rehabilitációs
bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel
foglalkozó szervet, vagy

b) szakértőt rendel ki.

A fentiek alapján a gyermek meghallgatása különös odafigyelést,
szakértelmet igényel. A szabályozás ezért nem csak azt teszi lehetővé,
hogy a gyámhatóság közvetlenül meghallgassa a gyermeket, hanem azt is,
hogy a meghallgatásra közvetett módon, szakember útján kerüljön sor. A
gyermek meghallgatásában így közreműködhet a család- és gyermekjóléti
szolgálat, a nevelési tanácsadó, a pedagógiai szakszolgálat keretében
működő szakértői bizottság, illetve a pszichiátriai szakellátó intézmény
munkatársa vagy más szakember, jellemzően pszichológus.

A Gyer. azt is meghatározza, hogy a gyámhatóság mely esetekben nem
mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását.

További speciális szabály, hogy a gyámhatóság a gyermeket törvényes
képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja,
ha az a gyermek érdekében áll. Ez különösen azonban az esetekben indokolt,
amikor feltételezhető, hogy a gyermek nyilatkozatát befolyásolná, ha arra
szülője, gondozója, nevelője jelenlétében kerülne sor esetleg éppen a
törvényes képviselője ellen (pl. bántalmazásról, elhanyagolásról)
nyilatkozik a gyermek.

A hivatalos helyiségen kívüli meghallgatás ugyancsak a gyermek kíméletét
teszi lehetővé és a meghallgatás eredményességét szolgálja.

2. A gyermekvédelmi és gyámhatósági jogalkalmazói tevékenységet az Emberi
Erőforrások Minisztériuma, mint szakmai irányító tananyaggal
[KÖFOP-2.1.3.-VEKOP-15-2016-00002] segíti. A gyermekek meghallgatása
vonatkozásában módszertani útmutató kiadásra nem került sor, azonban az 1.
pontban bemutatottak szerint részletes jogszabályi rendelkezések adnak
keretet a jogalkalmazáshoz.

3. Az Ákr. 29.§-ának (2) bekezdése főszabályként előírja, hogy a
cselekvőképtelen gyermek szóbeli nyilatkozatának, illetve a
tanúvallomásának megtételére csak akkor hívható fel, ha nyilatkozatot vagy
tanúvallomást kíván tenni és ehhez törvényes képviselője vagy eseti gyámja
hozzájárul. Így a meghallgatásra törvényes képviselő vagy az eseti gyám
jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a törvényes
képviselő vagy az eseti gyám aláírása szükséges.

A fentiek értelmében a gyermek írásbeli nyilatkozata esetén szükséges a
törvényes képviselő vagy az eseti gyámja aláírása.

Az Ákr. az eljárási cselekmények rögzítésére vonatkozóan az alábbiakat
írja elő:

78. § (1) A személyesen előterjesztett kérelemről - ha azt nyomban nem
teljesítik -, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott
eljárási cselekményről az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője
részvétele esetén jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.

(2) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási
cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat,
nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a
tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv
ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való
figyelmeztetést.

(3) A feljegyzést annak készítője, a jegyzőkönyvet - annak minden oldalán
- az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják.

A fentiek értelmében amennyiben az eljárás ügyintézője a gyermek
meghallgatásáról gondoskodik, nem minden esetben készít jegyzőkönyvet.
Amennyiben feljegyzést készít, kizárólag a feljegyzést készítő ügyintéző
aláírását kell kötelezően tartalmaznia a dokumentumnak, sem a gyermek, sem
a törvényes képviselő aláírását nem írja elő kötelezően a jogszabály.

Jogorvoslati tájékoztató

A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a
teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő
eredménytelen eltelte esetén, valamint – ha a költségtérítést nem fizette
meg – a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének
felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16
- 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos
jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
(1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.) is fordulhat.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen
elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
lejártától számított harminc napon belül kell megindítani. Ha az igény
elutasítása, nem teljesítése vagy a másolat készítéséért megállapított
költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának
elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről vagy lezárásáról, továbbá az
adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye
megszüntetésére történő felszólítása eredményéről szóló értesítés
kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Budapest, 2020. augusztus 5.

Üdvözlettel:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!