Egyesületünk újabb sikere az Alkotmánybíróságon: pótolható a kapcsolattartás hat hónap után is
Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület immáron harmadik alkalommal ért el sikert az Alkotmánybíróságon. A testület a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pkf.51.643/2022/4. számú végzését alaptörvény-ellenes mivolta miatt megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság főbb megállapításai:
- A jogi képviselő nélkül eljáró indítványozó [Kalmár László György – szerk.] alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, melyben a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pkf.51.643/2022/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, a Budakörnyéki Járásbíróság 15.Pk.50.076/2022/18. számú végzésére is kiterjedő hatállyal.
- Az indítványozó érvelése szerint nyilvánvalóan az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sértő, önkényes az a bírósági jogértelmezés, mely szerint a kapcsolattartás elmaradásáért felelős szülő 6 hónap elteltével nem köteles gondoskodni az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, hiszen az eredeti kapcsolattartás időpontjához képest 6 hónapon belül kizárólag akkor születhet jogerős döntés, ha a kérelmezett elismeri a kérelemben foglaltakat, vagy legalábbis nem fellebbez az elsőfokú végzéssel szemben. Az indítványozó utal arra, hogy az ő esetében is ez volt a helyzet, a megzavart kapcsolattartást követően hiába fordult határidőben bírósághoz, és hiába nem adott okot semmilyen módon az eljárás elhúzódására, a bíróság mégsem hozta meg a jogerős döntését a kapcsolattartás időpontjához képest 6 hónapon belül.
- Ahogyan arra az igazságügyi miniszter is rámutatott az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában, és ahogyan az a Bnptv. 22/C. §-a nyelvtani értelmezéséből is egyenesen következik, a Bnptv. nem zárja ki kifejezetten és ellentmondást nem tűrően az elmaradó kapcsolattartás pótlásának elmaradását akkor, ha a bíróság a döntését a kapcsolattartás eredeti időpontjához képest hat hónapon túl hozza meg. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Bnptv. 22/C. § (2) bekezdés b) pontjának van olyan lehetséges értelmezése, amely lehetővé teszi az elmaradó kapcsolattartás pótlásának bíróság általi elrendelését, és ezáltal a különélő szülő Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti jogának érvényesítését akkor is, ha a kapcsolattartás eredeti időpontjához képest már több, mint hat hónap eltelt, mely élethelyzet már önmagában a bírósági eljárások időtartamából következően is a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti, Bnptv. szerinti nemperes eljárások jelentős részét szükségképpen érinti. Ehhez képest azonban az a Budapest Környéki Törvényszék által választott jogértelmezés, amely kizárja az indítványozóéhoz hasonló esetekben az elmaradt kapcsolattartás pótlását, végeredményben teljesen kiüresíti a különélő szülő és a gyermek közötti, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése által is védett alapjogot, ekként ez a jogértelmezés az Alaptörvény 28. cikke által az eljáró bíróság számára biztosított értelmezési tartományon kívüli, és így alaptörvény-ellenes.
- Az Alkotmánybíróság ezért a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pkf.51.643/2022/4. számú végzését a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Kalmár László György indítványa, az ügy adatlapja:
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=0B3178BF5D6089C4C1258955003F7ED4
Az Alkotmánybíróság IV/2930/2022. sz. döntése: