Dr. Ranschburg Jenő a gyermekkori önbizalomról

Dr. Ranschburg Jenő a gyermekkori önbizalomról

forrás: www.elixironline.hu, 2011

Ahogy a gyerekekhez viszonyulunk, sok tekintetben befolyásolja személyiségfejlődésüket. Az egyensúlyt akkor sem könnyű megtalálni, ha jó szándék vezérel.

A folyton bírált, magas követelmények elé állított gyerekek gyakrabban szenvednek önbizalomhiányban, a túldícsért kicsik viszont hajlamosak az önteltségre, ami szintén sok akadályt gördíthet az útjukba. A gyerekekkel kapcsolatos témákkal hosszú évek óta Dr. Ranschburg Jenőhöz fordultunk, ő azonban március 10-én örökre elment. Könyveivel, írásaival, felvételről visszanézhető előadásaival továbbra is sokat segít a válaszút előtt álló szülőknek és pedagógusoknak – a gyermekkori önbizalommal kapcsolatban pedig mi is megtaláltuk a választ minden kérdésünkre a Szülők könyvében és a Rögök az úton című kiadványában. Így született ez a „képzelt beszélgetés” Ranschburg doktorral.

Az önbizalom kialakulása szempontjából melyik életszakasz számít igazán kritikusnak?

A folyamatban, melynek során az „én” kibontakozik, elhatárolja magát a „másik”-tól és azt is felismeri, hogy a „másik” nézőpontjának objektuma, a gyermek – valamikor az óvodáskor második felében – fokozatosan elkezdi jellemezni önmagát. Ez azt jelenti, hogy az „én”-t karakterre, képességekre, külső megjelenésre utaló jelzőkkel látja el, és ahogy közeledik az iskola felé, egyre gyakrabban halljuk, amint minősíti önmagát: „szép kislány vagyok”, „okos gyerek vagyok”, „ügyes kisfiú vagyok”. Büszke rá, hogy már tud biciklizni, hogy rajzát az óvodában kirajzszögezték a falra, ugyanakkor szomorú, ha valamilyen tevékenység végrehajtására alkalmatlannak bizonyul.

A jelzők, melyeket önmaga jellemzésére használ, a felnőttektől, mindenekelőtt a szülőtől és az óvónőtől származnak, ezért nem győzöm hangsúlyozni: a gyermek én-képét a hozzá közel álló felnőttek formálják, miközben gyakran nem is sejtik, mennyire fontos és mennyire tartós személyiségjegy kialakulásáért felelősek. Természetesen a gyereknek jól esik társai dícsérete és felháborodik, ha tőlük valamilyen lenéző, lekicsinylő megjegyzést hall – ezek a kortársi minősítések azonban ilyen alacsony életkorban még nem épülnek be az én-be.

A felnőttektől érkező dícséret vagy kritika ennyivel többet nyom a latban?

A gyermek ugyanazokkal a tulajdonságokkal minősíti önmagát, melyekkel a számára fontos felnőttek minősítik őt. „De – mondhatná a szülő – kénytelen vagyok Petire azt mondani, hogy rossz, hiszen nem hagyja a többieket játszani, a játszótéren is folyton tönkreteszi, amit társai építenek! ... Kénytelen vagyok a gyereknek azt mondani, hogy buta – mondhatná a másik szülő –, hiszen képtelen megtanulni azt a két sort, amit anyák napján mondania kellene!”

A fentiekben feltételezett szülő azt állítja, hogy a gyerek rossz, illetve buta, ennél fogva az alkalmazott jelzők a gyereknek olyan tulajdonságaira vonatkoznak, melyek a minősítéstől függetlenül léteznek – amikor a rossz vagy a buta szó elhangzik, tulajdonképpen nem történik más, mint egy meglévő, a gyermek lényegéből adódó tény regisztrálása.

A gyermek azonban nem születik sem rossznak, sem butának (legfeljebb az átlagosnál élénkebbnek, és az is lehet, hogy kortársainál valamivel gyengébb a megtartó emlékezete), így valóban rosszá és valóban butává a felnőttek gyakran elhangzó minősítései teszik őt, amikor ezeket a jelzőket a gyerek – mi mást tehetne? – bontakozó én-jének részeként fogadja el.

Amikor hatéves korában azt mondja: „Én rossz vagyok... ügyetlen vagyok... nem tudok rajzolni... nem tudok énekelni”, biztosak lehetünk benne, hogy negatív én-képe, önértékelési zavarai a számára fontos felnőttek minősítő jelzőinek átvételéből – mondhatnánk úgy is: személyiségbe épüléséből – származnak.

Ez azt jelenti, hogy legtöbbször a szülő vagy a pedagógus „érdeme”, ha a gyerek nem hisz a saját képességeiben és nem tudja magát olyannak elfogadni, amilyen?

Az analitikus indíttatású pszichológiai iskolák az önértékelési zavart az „ideális én” és a „tulajdonított én” problémáiból vezetik le. Az „ideális én” az anyával történő korai, úgynevezett „elsődleges identifikáció” révén jön létre, és azt jelenti, hogy a gyermek – nemétől függetlenül – azonosul édesanyjával: a feléje áradó gondoskodás és szeretet révén megtanulja szeretni őt – és önmagát. Soha ne felejtsük el: a gyermek csak azzal a szeretettel tudja szeretni önmagát, melyet kívülről – a szülőtől és a nevelőjétől – kap, az önértékelés pozitív formája pedig az önbecsülés, lényegében nem más, mint a frissen felfedezett „én” önmaga felé megnyilvánuló szeretete.

Az „ideális én” és a „tulajdonított én” együttes szerepe az önértékelés alakulásában tehát azt jelenti, hogy az én-kép azokból a reakciókból bontakozik ki, melyeket a gyermek önmaga viselkedésére ad (ideális én), valamint abból, ahogy cselekedeteiről, megjelenéséről, gondolkodásáról az életében kiemelkedő szerepet játszó felnőttek nyilvánítanak véleményt (tulajdonított én). Mindez természetesen szorosan összefügg azzal, hogyan oldja meg a gyermek azokat a fejlődési feladatokat, melyek különböző életszakaszaiban felmerülnek (azaz mennyire kompetens a változatos élethelyzetekben). Saját kompetenciájának megítélésében nem saját ügyessége, szépsége, intelligenciája, jósága tükröződik, hanem az a vélemény, amit erről a környezetében élő fontos felnőttek formálnak.

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!