Az apátlanság kriminogén kockázatai

Az apátlanság kriminogén kockázatai 2. rész


Dr. Bolyky Orsolya kriminológiai kutató előadása

Figyeljetek Rám! Gyermekjogi Konferencia
2019.05.10. Budapest

2. rész
(1. rész itt található)

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Osztályának tudományos főmunkatársai, Dr. Sárik Eszter Katalin és Dr. Bolyky Orsolya kriminológiai kutatók a Figyeljetek rám! Gyermekjogi konferencián arról tartottak előadást, hogy milyen kriminológiai kockázatokat és veszélyeket hordoz az apa hiánya a családban. Az előadások összefoglalóját 2 részben ismertetjük.

Az apa hiányából eredő kriminogén kockázatok

Dr. Bolyky Orsolya előadásában ismertette a Dr. Sárik Eszter Katalin kutatótársával közösen végzett, a fiatalkorú bűnelkövetők családi hátterére vonatkozó kutatások eredményeit. Mindezek előtt felhívta a figyelmet a büntethetőségi korhatárral kapcsolatos jelenlegi szabályozásra: a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) a büntetőjogi felelősségre vonás korhatárát fő szabály szerint a 14. életévnél húzza meg, azonban bizonyos nagyon súlyos, a törvényben pontosan meghatározott bűncselekmények esetében – mint például a szándékos emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás – már a 12. életévét betöltött gyermek is – az egyéb törvényi feltételek fennállása mellett – büntethetővé válik. A 12. életév kiemelése a felelősségre vonhatóság szempontjából összefügg azzal a ténnyel, hogy a legtöbb gyermek 12-13 éves korában követi el az első bűncselekményét. Bár a jogalkotó a 12 éves gyermektől már elvárja, hogy a felsorolt súlyos, erőszakos bűncselekményekről tudja, hogy azok tiltottak és büntetést vonnak maguk után, ez általában mégsem jelent visszatartó erőt a serdülőkorban lévő elkövetők számára. Ennek magyarázata, hogy az erőszakos bűncselekmények hátterében az életkorral is összefüggő pszichológiai tényezők – elsősorban az önkontroll gyengesége, ill. az empátiás képesség alacsonyabb szintje – játsszák a legfontosabb szerepet.

Az OKRI-ban zajló kutatásokról általánosságban elmondható, hogy az ügyészi szervezethez tartozó intézményként a kutatók bekérhetik a jogerősen lezárt bűnügyek iratait és tanulmányozhatják azokat (aktakutatások). Dr. Bolyky Orsolya 3 kutatás eredményét mutatta be: az ismertetés sorrendjét a vizsgálati mintában szereplő fiatalok által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlya határozta meg, az enyhébbtől a súlyosabb felé haladva.

ISRD-2 nemzetközi kutatás magyar eredményei (2006-2007)

A nemzetközi vizsgálat 2006-2007-ben zajlott, amelyben Magyarországot az OKRI kutatói képviselték. A magyar kutatást Dr. Kerezsi Klára professzorasszony vezette. A vizsgálat mind a napvilágot látott, mind pedig a rejtve maradt (látencia) deviáns magatartások előfordulási gyakoriságának felmérését célozta. A kutatási mintát 2 200 fő, 7-9. osztályos diák alkotta, akiket anonim kérdőíves módszerrel kérdeztek meg többek között arról, hogy milyen a családi hétterük és követtek-e már el valamilyen bűncselekményt, illetve váltak-e már bűncselekmény áldozatává. Az országos reprezentatív minta rétegzése az életkor (12-17 éves diákok), az iskolatípus és a lakóhely településtípusa szerint alakult. Az iskolai kérdezés hátránya – amit mindenképpen figyelembe kell venni az eredmények értékelésekor –, hogy azok a diákok, akik már ebben az életkorban deviáns viselkedésformákat mutatnak és ezzel együtt a családi háttér szempontjából általában a legveszélyeztetettebbek, nagy eséllyel éppen nincsenek jelen a lekérdezéskor, mert az iskolakerülés, az iskolából való kimaradás is rájuk jellemző a leginkább.

A megkérdezettek döntő többsége kétszülős családban élt (74,5%), azonban a kérdőívből nem derült ki, hogy mennyi időt töltenek a szüleikkel. Viszonylag magas arányt tették ki azok, akik egyszülős családban éltek, ők jellemzően az édesanyjukkal, vagy édesanyjukkal és partnerével éltek egy háztartásban (közel 20%), míg az intézetben élők aránya nagyon alacsony volt (1,9%). A családi háttér elemzése során az derült ki, hogy a külön élő szülők gyermekei sokkal inkább részt vettek bűncselekmények elkövetésében, illetve egyéb deviáns cselekményekben. Az apával való rossz kapcsolat is szignifikáns összefüggést mutatott a deviáns cselekedetekkel.

A fiatalkorú fogvatartottak mintája (2004)

A fiatalkorú bűnelkövetők gyermekkoráról szóló kutatás során 128 fő fiatalkorú fogvatartottal készült személyes interjú fiatalkorúak börtönében (Tököl), illetve javítóintézeti nevelésre ítéltek körében (Budapest, Szőlő utca). Ebben a mintában olyan fiatalok szerepeltek, akik sorozatban valósítottak meg – akár kisebb – deliktumokat, vagy csak egy, de kiemelkedő tárgyi súlyú, komoly bűncselekményt követtek el (pl. emberölés). A börtönben fogvatartottak jelentős része rablásért töltötte a szabadságvesztés büntetését, míg a javítóintézetben általában enyhébb – például sorozatos lopás – bűncselekmények miatt ültek. Az erőszakos bűncselekmények közül a rablás a leginkább jellemző a fiatalkorú elkövetőkre, általában náluk gyengébbeket támadnak meg, tehát kisebb gyerekeket, vagy időseket.

Ebben a mintában a megkérdezetteknek már csak 36%-a élt kétszülős családban, tehát sokkal nagyobb aránya volt az elvált, külön élő szülőknek, vagy az olyan családoknak, ahol valamelyik szülő már meghalt. Tipikusnak tekinthető, hogy a fogvatartott gyerekek csak az egyik szülővel tartják a kapcsolatot, a másik szülő – jellemzően az édesapa – általában hiányzik az életükből. A megkérdezettek egyharmada úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem ismeri az édesapját. Ennek vagy az volt az oka, hogy elváltak a szülők, az apa elhagyta a családot és nem tartotta a kapcsolatot a gyermekeivel, vagy az, hogy meghalt az édesapa, de az is gyakran előfordult, hogy az apa szabadságvesztés büntetését töltötte és ezért nem tartott kapcsolatot a gyermekkel.

A szándékos emberölést elkövető fiatalkorúak és fiatal felnőttek vizsgálata (2013)

A 2013-ban történt aktavizsgálat során az OKRI kutatói a szándékos emberölést elkövető fiatalkorúakat és fiatal felnőttek (14-24 éves korosztály) családi viszonyait, gyermekkorát, pszichológiai hátterét és korábbi bűncselekményeit vizsgálták. A kutatási mintába valamennyi 2005-2009. között jogerősen lezárt, 14-24 évesek által elkövetett szándékos emberölési ügy bekerült. Az emberölési akták „jól kutatható” ügyek, mert az elkövetőről majdnem minden esetben készül igazságügyi elmeorvosi és pszichológusi szakértői vélemény, illetve fiatalkorúak esetében pedagógus szakvélemény és környezettanulmány is, így különösen sok és fontos adatot, információt tudhatunk meg az elkövetőről, csupán az akta áttekintése alapján.

Elmondható, hogy a három kutatásban szereplő megkérdezettek közül ebben a mintában volt a legrosszabb a résztvevők társadalmi helyzete és családi háttere. A szülők jellemzően alul-iskolázottak voltak, nagyon rossz anyagi körülmények között éltek és az alapvető szükségletek kielégítésének hiánya, ami egy ideális fejlődéshez szükséges lenne, az elkövetők többségénél abszolút nem volt jelen. Ezek kifejezetten konfliktusokkal terhelt családok voltak, sokszor szenvedett bántalmazást maga az elkövető a szülők részéről, mind pedig a szülők egymást is bántalmazták, tehát a megkérdezettek jelentős része ebben a konfliktusos, durva, elhanyagoló családi légkörben nőtt fel. Ugyanakkor előfordultak középosztálybeli, viszonylag jól szituált fiatalok is, azonban esetükben is gyakran jelent meg az érzelmi elhanyagolás a családban.

Az emberölést elkövetők esetében fontos hangsúlyozni, hogy a mentális problémáknak óriási szerepe van a bűncselekmény megvalósításában. Így tehát jellemző volt valamilyen mentális betegség, zavar jelenléte, illetve az alkohol hatása a bűnelkövetés időpontjában. Itt már csak 22% volt az aránya azoknak, akik kétszülős családban nevelkedtek és akárcsak az előbb ismertetett kutatásban, itt is 33% volt azoknak az aránya, akiknek az édesapa nem volt jelen az életében.

Összegzés

A társadalmi kutatások rávilágítanak arra, hogy a stabil családi háttér hiánya, a rossz szülő-gyermek viszony elsődleges rizikófaktornak tekinthető a bűnelkövetővé válásban. Élesen kirajzolódott, hogy a stabil, kiszámítható szülői jelenlét hiánya a gyermek életében különösen fontos kockázati tényezőként tartható számon. Nem elsősorban a külön élő szülők jelentik a fő problémát, hanem az állandóan változó családszerkezet (pl. hol a nagynéninél lakik, hol intézetben van, aztán visszakerül az édesanyjához, aztán megjelenik az új partner, stb.), lakókörnyezet és nevelői közeg. Ez az állandó változás sokkal inkább rizikófaktornak tekinthető, mint az, hogy a szülők elváltak, vagy külön élnek. Az egyszülős családokból jellemzően az apa hiányzik, ezért az apa hiányát és az apa távollétét érdemes hangsúlyosan figyelembe venni a kriminológiai vizsgálatok során, mint rizikófaktort. Ehhez még hozzáadódik az is, hogy ha még jelen is volt az apa a család életében, akkor is gyakran alkoholproblémákkal küzdött, bűncselekményeket valósított meg, illetve gyakran bántalmazta a családtagokat, amely tényezők nyilvánvalóan jelentősen hozzájárultak a megkérdezettek bűnelkövetővé válásához. Mindazonáltal nemcsak az apánál, hanem a többi családtagnál is jellemző volt a szenvedélybetegség (többnyire az alkoholizmus) és az elkövető is általában vitte tovább ezt a "családi hagyományt".

Az 1. rész itt található

Az összefoglalót készítette: Szujó Flórián
Lektorálta: Dr. Sárik Eszter Katalin és Dr. Bolyky Orsolya kriminológiai kutatók

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület ezúton is köszönetét fejezi ki az OKRI tudományos főmunkatársainak, Dr. Bolyky Orsolyának és Dr. Sárik Eszter Katalinnak, amiért elfogadták a meghívást és megosztották velünk tapasztalataikat, kutatási eredményeiket.

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!