Az apátlanság-járvány demográfiai hatásai – tudományos kutatások szemléje
Amint azt az alábbi – hat témakörben vázolt – tudományos kutatási eredmények is alátámasztják, az apátlan családokból származó gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek szegények, nagyobb eséllyel lesznek drog- és alkoholfogyasztók, hagyják ott az iskolát, s szenvednek egészségügyi, és érzelmi problémáktól. A fiúk nagyobb valószínűséggel válnak bűnelkövetővé, a lányok pedig nagyobb eséllyel esnek teherbe tizenévesként.
1. Szegénység
Az apát nélkülöző családokban élő gyermekek csaknem négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek szegények. 2011-ben a házaspáros családokban élő gyermekek 12 százaléka élt szegénységben, szemben a csak anyás családokban élő gyermekek 44 százalékával.
Forrás: U.S. Census Bureau, Children’s Living Arrangements and Characteristics: March 2011, Table C8. Washington D.C.: 2011.
A házastárs-apa nélküli, anyák által vezetett családokban élő gyermekek szegénységi aránya 47,6 százalék volt, ami több mint négyszerese a házaspáros családok arányának.
Forrás: U.S. Department of Health and Human Services; ASEP Issue Brief: Information on Poverty and Income Statistics. September 12, 2012
http://aspe.hhs.gov/hsp/12/PovertyAndIncomeEst/ib.shtml
2. Drog- és alkoholfogyasztás
Az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgáltatások Minisztériuma megállapítása: „Az apátlan gyermekeknél drámaian nagyobb a kábítószer- és alkoholfogyasztás kockázata”.
Forrás: U.S. Department of Health and Human Services. National Center for Health Statistics. Survey on Child Health. Washington, DC, 1993.
Az édesanyjukkal és az édesapjukkal együtt nem élő gyermekek körében lényegesen több a drogfogyasztás.
Forrás: Hoffmann, John P. „The Community Context of Family Structure and Adolescent Drug Use.” Journal of Marriage and Family 64 (May 2002): 314-330.
3. Fizikai és érzelmi egészség
Egy 1977, 3 éves és idősebb, családapával együtt élő gyermeket vizsgáló tanulmány szerint a házas, vér szerinti szülőkkel együtt élő gyermekeknél szignifikánsan kevesebb külső és belső viselkedési probléma fordult elő, mint a legalább egy nem vér szerinti szülővel együtt élő gyermekeknél.
Forrás: Hofferth, S. L. (2006). Residential father family type and child well-being: investment versus selection. Demography, 43, 53-78.
Az egyszülős családok gyermekei több mint kétszer nagyobb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot.
Forrás: The Lancet, Jan. 25, 2003 • Gunilla Ringbäck Weitoft, MD, Centre for Epidemiology, the National Board of Health and Welfare, Stockholm, Sweden • Irwin Sandler, PhD, professor of psychology and director of the Prevention Research Center, Arizona State University, Tempe • Douglas G. Jacobs, MD, associate clinical professor of psychiatry, Harvard Medical School; and founder and director, The National Depression Screening Program • Madelyn Gould, PhD, MPH, professor of child psychiatry and public health, College of Physicians and Surgeons, Columbia University; and research scientist, New York State Psychiatric Institute.
http://www.webmd.com/baby/news/20030123/absent-parent-doubles-child-suic...
A Fragile Families Study adatait (N=2111) használták fel annak vizsgálatára, hogy milyen az anyák párkapcsolati változásainak gyakorisága és hatása a gyermekeik jólétére születésüktől kezdve három éves korukig. Az egyedülálló anyák gyermekei magasabb szintű agresszív viselkedést mutatnak, mint a házas anyák gyermekei.
Forrás: Osborne, C., & McLanahan, S. (2007). Partnership instability and child well-being. Journal of Marriage and Family, 69, 1065-1083.
4. Tanulási teljesítmény
Azok a 7-12. osztályos gyermekek, akik legalább egy vér szerinti szülővel éltek, alacsonyabb tanulmányi átlagról számoltak be miután átélték a válást, mint azok, akik mindkét vér szerinti szüleikkel éltek együtt.
A házas, vér szerinti apjukkal együtt élő gyermekek szignifikánsan magasabb szinten teljesítettek a vizsgáikon, mint azok, akik nem vér szerinti apjukkal éltek együtt.
Forrás: Osborne, C., & McLanahan, S. (2007). Partnership instability and child well-being. Journal of Marriage and Family, 69, 1065-1083.
Az apák iskolai szerepvállalása összefügg azzal, hogy a diákok nagyobb valószínűséggel kapnak többnyire ötös osztályzatot. Ez igaz volt a vér szerinti szülők családjában élő apákra, a mostohaapákra, és az egyszülős családokat vezető apákra is.
Forrás: Nord, Christine Winquist, and Jerry West. Fathers’ and Mothers’ Involvement in Their Children’s Schools by Family Type and Resident Status. (NCES 2001-032). Washington, D.C.: U.S. Department of Education, National Center for Education Statistics, 2001.
A középiskolából kimaradók 71%-a apa nélküli: az apa nélküli gyermekeknek nagyobb gondjaik vannak a tanulmányaik terén, rosszul teljesítenek az olvasási, matematikai és gondolkodási teszteken. Az apa-mentes családokból származó gyermekek nagyobb valószínűséggel lógnak az iskolából, nagyobb valószínűséggel tanácsolják el őket, nagyobb valószínűséggel hagyják ott az iskolát 16 évesen, s kisebb valószínűséggel szereznek tudományos és szakmai képesítést felnőttkorukban.
Forrás: Edward Kruk, Ph.D., “The Vital Importance of Paternal Presence in Children’s Lives.” May 23, 2012.
http://www.psychologytoday.com/blog/co-parenting-after-divorce/201205/fa...
5. Bűnözés
Az ép családban élő serdülők kisebb valószínűséggel követnek el bűncselekményeket, mint a nem ép családban élő társaik. Az egyszülős családokban és a mostohagyerekeseknél nagyobb valószínűséggel követnek el bűncselekményeket a serdülők az ép családban élő társaikhoz képest. Úgy tűnik, hogy ez az összefüggés a családi folyamatokon – a szülői aktív részvételen, felügyeleten, és a szülő-gyermek-közelségen – alapul, valamint a különbségeken érhető tetten az ép és nem ép családok vonatkozásában.
Forrás: Stephen Demuth and Susan L. Brown, “Family Structure, Family Processes, and Adolescent Delinquency: The Significance of Parental Absence Versus Parental Gender,” Journal of Research in Crime and Delinquency 41, No. 1 (February 2004): 58-81.
http://familyfacts.org/briefs/26/marriage-and-family-as-deterrents-from-...
A National Longitudinal Study of Adolescent Health adatainak felhasználásával készült tanulmány a családszerkezet és a környékbeli erőszakos cselekmények kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy ha egy környéken kevés az apák száma, akkor nő a tizenévesek erőszakos cselekményeinek mértéke. A statisztikai adatok szerint az egyszülős családok arányának 1%-os növekedése egy környéken 3%-os növekedéssel jár a serdülőkorúak erőszakos cselekményeinek szintjében. Más szóval, azok a serdülők, akik olyan környéken élnek, ahol kisebb az egyszülős családok aránya, és akik magasabb szintű családi integrációról számolnak be, kevesebb erőszakot követnek el.
Forrás: Knoester, C., & Hayne, D.A. (2005). “Community context, social integration into family, and youth violence.” Journal of Marriage and Family 67, 767-780.
A két vér szerinti vagy örökbefogadó szülőkkel élő 10-17 éves gyermekek szignifikánsan kisebb valószínűséggel váltak szexuális erőszak, gyermekbántalmazás, más típusú súlyos erőszak áldozatává, valamint kisebb valószínűséggel voltak szemtanúi erőszaknak a családjukban, mint az egyszülős családokban és a mostohacsaládokban élő társaik.
Forrás: Heather A. Turner, “The Effect of Lifetime Victimization on the Mental Health of Children and Adolescents,” Social Science & Medicine, Vol. 62, No. 1, (January 2006), pp. 13-27.
Egy 109 fiatalkorú bűnelkövetőt vizsgáló tanulmány azt mutatta, hogy a családszerkezet jelentősen előre jelzi a bűnelkövetést.
Forrás: Bush, Connee, Ronald L. Mullis, and Ann K. Mullis. “Differences in Empathy Between Offender and Nonoffender Youth.” Journal of Youth and Adolescence 29 (August 2000): 467-478.
5. Szexuális élet és a tinédzser-terhesség
Egy 1409, 11-18 éves, vidéki kamaszokból (851 lány és 558 fiú) álló mintán végzett vizsgálat az apa hiányát és az önbevallás szerinti szexuális élet közötti összefüggést vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy az apa nélküli családokban élő serdülők nagyobb valószínűséggel számoltak be szexuális életükről, mint az apjukkal együtt élő társaik.
Forrás: Hendricks, C.S., Cesario, S.K., Murdaugh, C., Gibbons, M.E., Servonsky, E.J., Bobadilla, R.V., Hendricks, D.L., Spencer-Morgan, B., & Tavakoli, A. (2005).
Az egyedülálló anya egyszülős nevelése növeli a tinédzser-terhesség, az alacsony iskolai végzettségű, és az olyan házasságkötés kockázatát, amelyben mindkét fél alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik a középiskolai végzettség helyett.
Forrás: Teachman, Jay D. “The Childhood Living Arrangements of Children and the Characteristics of Their Marriages.” Journal of Family Issues 25 (January 2004): 86-111.
