Apatalálkozó - Budapest, 2016. március 17.

Vendég: Tomasovszki László

klinikai felnőtt- és gyermek szakpszichológus, igazságügyi szakértő

Ismét a szokásos helyen, a Budapest Budget Hostel (1095 Budapest, Ipar utca 15-21.) egyik termében tartotta aktuális havi budapesti találkozóját az Apák az Igazságért Egyesület. Az érdeklődők száma a szokásosnak egyáltalán nem tekinthető mértéket haladta meg, az ismerős arcok között rengeteg új érdeklődő is feltűnt. A terem befogadóképessége határára ért.

Bemelegítésként az új résztvevők röviden bemutatkoztak és megosztották a többiekkel azt a fő gondjukat, amiért eljöttek: gyermek-elhelyezési problémák, a gyermekkel való kapcsolattartás lehetetlensége, az elhúzódó ügyekre gyógyír keresése, a gondozó szülő féltékeny viselkedésének hatásai az apás hétvégékre szerepeltek leginkább a palettán. Volt, aki egyelőre tapasztalatszerzés céljából érkezett, de olyan is, akinek az ügyvédje ajánlotta, hogy bővítse ismereteit az egyesület berkein belül, ahol nagyon sok a hasonló eset.

Szaniszló Csaba, az Ai. elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben valóban a kapcsolattartás akadályozása lett a slágertéma. Hozzátette, bár jó lenne azt hinni, mindig a másik fél, illetve a hivatalok hibásak, rengeteg felesleges energia megy el arra, hogy nem jó helyre fordul a szülő a panaszával.

Az még mindig sok esetben homályos, hogy mikor, mivel, hová lehet a beadványokat címezni. Leszögezte, hogy a bíróság mindent visz, de azért vannak kivételek. Ilyen a nagyszülők kapcsolattartási joga, ami a gyámhivatal hatáskörébe tartozik.

Az Ai. segítő csapatának célja a felesleges körök és felesleges energiák megszűrése (megszüntetése), hogy feleslegesen ne haladjon hiába az idő (mert a gyerek közben felnő). Az Ai. elnöke felhívta a megjelentek figyelmét, hogy teljesen felesleges megkeresni például a jegyzőt kapcsolattartási ügyekkel, mert az nem rá tartozik.

Azt is elmondta, hogy vannak olyan eljárások, amiket nem érdemes kierőszakolni (így persze kérni sem), mert a be nem tartásának nincsen szankciója. Ilyen a védelembe vételi eljárás családon belüli eseteknél. Szaniszló Csaba elmondta, hogy a tapasztalat szerint a védelembe vétel kizárólag a szülők közötti konfliktus fokozására alkalmas, így – hasonlóan a mediációhoz – a teljes mérgesedéshez vezethet. (Jó tudni: védelembe vételt a szülők is indíthatnak és azzal szemben indítható, aki a gyermeket gondozza.)

Szóba került az, ha a szülő maga ellen kér szabályozást a kapcsolattartásra pl. több hónapos vagy akár éves kapcsolattartás akadályoztatása esetén. Kisebb jogokat nagyobb eséllyel lehet kérni és kapni. Ilyen a felügyelt kapcsolattartás kérése és a fokozatosság elve. (Valljuk be, ha egy gyereket az apa már 1,5 éve nem láthatott, akkor hiába kéri a gyermekelhelyezés megváltoztatását, de a kapcsolattartás újraindításában nagy eséllyel kaphat segítséget.)

Az egyes lépések betartása fontosabb, mint a nagy volumenű perek esélye.

Az Ai. elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy hirtelen felindulásból felesleges beadványokat írni, legfeljebb jegyzetelni érdemes. Ésszel, logikával, tiszta fejjel (és a jegyzetekkel), no és Ai. segítséggel többre lehet menni. Igazolják ezt az eddig elért eredmények.

Az Ai. abban tud segíteni, hogy mit, hova és hogyan nyújtson be a szülő, nagyszülő. A döntés mindig a hivatalok kezében van, de az esélyes beadvány a kérelmező malmára hajthatja a vizet.

Az interaktívvá alakuló találkozó rengeteg speciális kérdést vetett fel, melyekre sajnos hirtelen válaszokat nem lehet adni. Az egyedi ügyek esetében a már megszületett döntésekre, végzésekre, s azok indoklására is szükség van. Az Ai. minden tagja felé vállalja, hogy az ügyek vizsgálata után őszintén és világosan elmondja, hogyan is áll az adott ügy szénája.

A szünet és a vendég előadása előtt még szóba kerültek olyan kérdések, hogy zaklatásnak minősül-e, ha az apa közterületen véletlenül összefut a gyerekkel, bemehet-e az iskolába érdeklődni a tanulmányi eredményeiről, s ha már ott van, láthatja-e, találkozhat-e gyermekével, joga van-e a nagymamának képeslapokat küldeni az unokáinak (van, aki ezt vitatja!) és még sorolhatnám… De jöjjön a PAS hazai szakértőjének előadása!

* * *

Tomasovszki László, klinikai felnőtt- és gyermek szakpszichológus, igazságügyi szakértő

A szülői elidegenítés szindróma (Parental Alienation Syndrome: PAS

Meghívott előadónk a ’90-es években látott egyre több negatív példa alapján kezdett kutatásokba a PAS tekintetében. Az ezredforduló környékén egy, a Nevelési Tanácsadók munkatársainak tartott konferencián tette fel azt a kérdést: „Hallott-e már valaki a szülői elidegenítés szindrómáról?” A válasz tanácstalan fejrázás volt, ám az előadás végére már minden hallgatóban megfogalmazódott, hogy szinte nap, mint nap találkozik ezzel, csak nem ismerte ezt az elnevezést.
A PAS-ról első ízben Richard Alan Gardner írt 1985-ben. Egy amerikai kiadvány ekkortájt nem betegségként, hanem mentális viselkedési zavarként határozza meg.

A PAS szimptómái: befeketítés, az ambivalencia hiánya, a független gondolkodó jelensége, a bűntudat hiánya (mert a gyerek teljesen jogosnak tartja az elidegenített szülő felé a teljes elutasítást), frazeológiás megnyilvánulások, az ellenséges viselkedés kiterjesztése az elidegenített szülő teljes családjára baráti és ismerős körére.
Az elidegenített szülők 90 %-a volt az apa, a vizsgálódások első eredményeinek összesítése alapján az USA-ban. 15 év távlatában ez az arány 50-50 %-ra mérséklődött.

Összegzés – amit az elidegenítésre kiszemelt szülő tapasztalhat a gyermekétől:

- az ő alaptalan kritizálása
- betanult, korának nem megfelelő szóhasználatú szövegek ismétlése
- apró és jelentéktelen eseményekkel történő igazolása annak, amit állít

Hogyan tudja az elidegenítő szülő a gyermeket támogatni? Nem szól rá, nem javítja ki, hanem a gyermekkel mondatja el a negatív gondolatait. Ez egy idő után „becsontosul” a gyermek gondolkodásába. Mivel a gyerek a világot jóra és rosszra osztja (fekete-fehér), így viszonylag könnyű elérni, hogy a rosszhoz társuljon az anyai negatívumokkal felruházott apakép. Ebbe belesimul az a gondolkodás is, amikor az elidegenített apától elvárható a tartásdíj és az ajándékok tömkelege is, hiszen ez az apa büntetése azért, amit tett.

Tomasovszki László itt egy konkrét példával támasztotta alá a gyermek befolyásolt gondolkodását: egy pszichológiai vizsgálat során arra a kérdésre, hogy „Apukád hol él?”, a gyermek válasza: „Hát ő elhagyott bennünket!”.

A gyermek nem pusztán agymosási folyamatban vesz részt, hanem aktív részese ennek a folyamatnak. Ez pedig a gondozó szülőnek jelent előnyt, hiszen ő, mint passzív résztvevő, lám-lám, nem nevel ellen. A gyerek önmaga állít bizonyos dolgokat, ő maga nem akar találkozni a másik szülővel. „Én mondom neki, hogy menjen, de ő nem akar.”

A korábbi Apatalálkozókon is felmerült már a kérdés: a szakértő mit és hogyan vizsgálhat? Ezt egy IM rendelet összegzi (31/2008. 20. §), illetve a használható teszteket az 1983-ban kiadott 10. számú Módszertani Levelek tartalmazzák.

A rendelet szerint a szakértő nem vizsgálhat PAS-t! Az ehhez kapcsolódó kérdésre csakis a kirendelő hatóság kérdései alapján köteles válaszolni. Beadványban lehet kérni, s ha a hatóság helyt ad a kérésnek, akkor köteles feltárni, hogy a gyerekre vonatkozóan észlelhető-e befolyásolás, s ez milyen típusú (ellennevelő vagy elidegenítő).

A tesztek megismerésének hálója némileg kizökkentette az előadás menetét, de a hallgatóság megtudta, hogy a „tintafoltos” vizsgálat (Rorschach-teszt) mire jó és annak elbagatellizálása, a „nem látok benne semmi” – hozzáállás sem a legcélravezetőbb. Őszintén, pillanatnyi állapotunknak megfelelően, együttműködően érdemes részt venni az ilyen vizsgálaton. Erre érdemben készülni vagy törekedni magunkat a valóságnál jobb színben feltüntetni teljesen fölösleges. A teszt összefüggései ugyanis vissza is tudnak ütni.
Ami ennél fontosabb, hogy ügyelni kell arra, a gyerek ne kerüljön gyakran szakértői vizsgálatra. Részben a kérdéseket kívülről fogja már tudni és lelkileg biztosan sérül attól, hogy sorozatban szakértő vizsgálja.

Végül néhány jó tanácsot osztott meg az ellennevelés ellen az Ai találkozó tagjaival a szakértő:

1. Aki ilyet tapasztal, az keressen egy jó ügyvédet (vagy kérje fel képviseletre az Ai-t). Hiszen ahogy a győzni akaró katona nem megy háborúba fegyver nélkül, úgy bíróságra sem megy az ember felkészült jogi képviselő nélkül.

2. Soha ne add fel! Hiszen az elidegenítő célja pontosan ez, s ha az elidegenített kiszáll, akkor biztos a győzelme és az is biztos, hogy a gyerekkel való kapcsolat örökre elveszett.

3. Maradj mindig nyugodt! Soha ne beszélj a másik ellen. Válaszolj a gyerek kérdéseire korrekten és életkorának megfelelően.

4. Az akadályozott gyerek már nem is akar kapcsolattartásra menni… Hagyni??? A hónapokra történő kirekesztés a szeretetet halványítja. A közös élmény nagyon fontos és szervezéskor mindig a gyerekre kell gondolni elsősorban. Persze óvatosan, mert az is egy nagy csapda, ha versenybe csöppen a gyerek és a szülő. Egy szülők közötti versenybe, ahol így megtanulja az emberek kihasználásának módszereit.

A téma folytatására az Ai vezetői ígéretet tettek, várhatóan negyedévente a szakértő rendszeres vendége lesz a találkozóknak.

Budapest, 2016. március 20.

Lejegyezte: Kálmán Zsuzsanna

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

ÚJ KÖNYV Amy Baker & Paul Fine: EXtelen döntések


 EXtelen döntések

Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt.
De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben?
Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?

A könyv segít felismerni az elkövetett hibákat és új mederbe tudja terelni kapcsolatodat az elidegenített gyermekeddel.

2.990 Ft helyett most 2.840Ft-ért megrendelhető a libri.hu oldalán
A könyvbe a kiadó oldalán bele is lehet olvasni


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!