A Szülői elidegenítés és a Szülői elidegenítési szindróma a magyar jog vonatkozásában

Részlet a 2017.11.30. PAS konferencia előadás anyagából
Előadó: Tomasovszki László klinikai felnőtt- és gyermekpszichológus, igazságügyi szakértő

Emberi jogok

Az Alkotmány deklarálja azt az alapelvet, miszerint a törvény előtt minden ember egyenlő, az alapvető jogokat megkülönböztetés nélkül - beleértve a nemi megkülönböztetést is - mindenki számára biztosítja. Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ezen kívül mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.


Alaptörvény L) cikk:
„A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”

XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen
faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül
biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes
módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint
kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk
teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Kompetencia kérdése az igazságügyi szakértés területén

Lényeges különbség van a pszichiáter és a pszichológus szakértő kompetenciája között, tekintettel arra, hogy mind gondolkodásukban, mind szemléletmódjukban eltérnek egymástól. A pszichiáter alapvetően orvos, aki biológiai modellben gondolkodik, míg a pszichológus bölcsész, aki a viselkedések zavarait lelki oldalról közelíti meg.

Élesen különválik a felnőtt- és a gyermekpszichiátriai kompetencia kérdése is attól kezdve, hogy a gyermekpszichiátria bevonult az igazságügyi szakértés területére. Felnőtt pszichiáterként nem lehet foglalkozni gyermekkel, hiszen gyökeresen eltér annak módszertana, háttérismeret anyaga és gyakorlati igénye a gyermekpszichiátriától.


31/ 2008 IRM r.
„A „felnőtt” illetve a „gyermek” klinikai szakirány nem összemosható és nem felcserélhető egymással. Gyermekre irányuló vizsgálatra a gyermek szakpszichológusi képesítéssel rendelkező igazságügyi szakértő lehet jogosult.”

Klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálatot kell végezni többek között azokban az esetekben, ahol a szakkérdés a nevelési hatásokat vizsgálja és a gyermek direkt befolyásolására vagy bántalmazására, a konfliktusos családi működés a szülők vagy gyermek személyiségét érintő következményeinek feltárására, megállapítására, tipizálására, kategorizálására, értékelésére, illetve kizárására irányul.

Klinikai szakpszichológusi tevékenységet az a szakember folytathat, aki rendelkezik a megfelelő szakképzettséggel, ami klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia, vagy klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia; ezen kívül tagja a Magyar Orvosi Kamarának és szakterületén érvényes működési engedélye van. A működési engedély kiadásának további feltétele az 5 évenkénti továbbképzések teljesítése (ciklusonként 250 kreditpont). Amennyiben a szakértő nem teljesíti a krediteket, a tevékenységet csak korlátozottan, felügyelet mellett végezheti, önállóan nem. https://kereso.enkk.hu/

PAS (Parental Alienation Syndrome – Szülői Elidegenítési Szindróma)

Három részből tevődik össze a definíció, melynek minden egyes pontja nagyon lényeges és kritériuma a PAS diagnózis felállításának:

1) A Szülői Elidegenítési Szindróma egy olyan rendellenesség, mely elsődlegesen a gyermekelhelyezési vitákkal kapcsolatos környezetben jelenik meg. Az elsődleges megjelenése a gyermek általi befeketítési kampány a jó és szerető szülő irányába, melynek nincs bizonyítéka, igazolása, megokolása.

2) Abból a kombinációból ered, amely egyrészről a programozó (érzelmi manipulációt alkalmazó) szülő ráhatásából (indoktrinációjából) áll, másrészről a gyermek saját közreműködése a célszülő rágalmazásában.

3) Fontos kiemelni, hogy amikor valós szülői abúzus vagy elhanyagolás áll fenn és emiatt a gyermek ellenségessége kétségkívül igazolható, a Szülői Elidegenítési Szindróma koncepció nem alkalmazható.

Az elidegenítés során az egyik szülő érzelmi manipulációk sorát alkalmazza. Zsarolással, fenyegetéssel igyekszik a másik szülő ellen hangolni a gyermeket, mintegy teljesen alárendelve, kisajátítva őt. Nem ritka, hogy a cél érdekében az elidegenítő szülő hamis vádakkal illeti és büntető eljárás alá vonja a másik felet. A folyamat súlyos mentális hatásait, nyomait a gyermek viseli elsődlegesen, s ha az elidegenítő szülő sikerrel jár, mindenféle ok nélkül elfordul a másik szülőtől és értéktelennek, idegennek, akár veszélyesnek is tekinti őt. Az elidegenítéssel olyan negatív érzések is eluralkodhatnak a gyermekben, mint az önhibáztatás, düh és depresszió.



Az elidegenített gyermek

Az elidegenített gyermek gondolkodását kitöltik az elutasított szülő kritizálására és leértékelésére irányuló gondolatok, melyek nem igazolhatóak, és túlzók. A befeketítés litánia jellegű, “betanult, elismételt” minőségű olyan szókapcsolatok, melyet a gyermek szokásosan nem használ. A gyermek apró jelentőségű emlékekkel igazolja az elidegenedést, amelyek triviálisak és a legtöbb gyermek elfelejt. A gyermeket megkérdezve képtelen további kiváltó okot mondani. Az elidegenítő szülő támogatja a gyermeke elutasító viselkedését és vélekedését. A gyermek gyűlölete akkor a legintenzívebb, mikor az elidegenítő szülő, a gyermek és az elidegenített fél is jelen van. Ha a gyermek egyedül van az elidegenített szülővel, mutathat gyűlöletet, semlegességet, de (pozitív) érzelmeit is kifejezheti. Amikor kezdi magát jól érezni az elidegenített szülővel, hirtelen hűvössé válhat, visszahúzódik és ellenségeskedik, azt gondolván, hogy valami rosszat követett el. Az is előfordulhat, hogy azt kéri a szülőtől, hogy ne árulja el a másik szülőnek azt, hogy jól érezte magát. A gyermek ellenségessége - viselkedésében és beszédében - nagymértékben változhat attól függően, hogy mennyire van távol az elidegenítő szülőtől. A gyűlölködés kiterjedhet az elidegenített szülő tágabb környezetére, családjára is, melyet a gyermek még kevésbé tud megindokolni. Az elidegenítő szülő családja nem érintett az ilyen jellegű elutasításban. A gyermekből hiányzik az ambivalencia érzése, az elidegenített szülő “teljesen rossz”, az elidegenítő “teljesen jó” számára. A gyermek nem mutat bűnösségérzést az elutasított szülő érzései miatt. Attól fél, hogy elveszíti az elidegenítő szülő szeretetét.

A PAS szimptómái (tünetei) a gyermekben

1) Befeketítési hadjárat
2) Gyenge, komolytalan, abszurd racionalizációi a rosszallásnak
3) Az ambivalencia hiánya
4) A „független gondolkodó” jelensége
5) Az elidegenítő szülő visszaható (rejtett) támogatása a szülői konfliktusban
6) A bűnösségérzés hiánya az elidegenedett szülővel szembeni kegyetlenség és kihasználás miatt
7) „Kölcsönvett szövegkönyv” jelenléte
8) Az ellenségesség kiterjesztése az elidegenített szülő barátaira és/vagy családjára

Nem kell megjelennie minden szimptómának ahhoz, hogy a diagnózis kiadható lehessen. A szimptómák száma a konkrét esetben annak a függvénye, hogy az állapot mennyire súlyos mértékben áll fenn. 8 szimptóma megjelenése esetén súlyos, 3-6 szimptóma esetén közepes, 3 szimptóma esetén enyhe formájú elidegenülésről beszélünk.

Jogi vonatkozások

A gyermekeknek mindkét szülőjére szüksége van. Abúzusnak tekinthető, amikor az egyik szülő megpróbálja meggátolni a kapcsolatot a másik, tipikusan különélő szülővel. Ez bűncselekménynek minősül.

Abban az esetben, ha az egyik szülő a másiktól el akarja idegeníteni a gyermeket, ezzel a szülői alkalmatlanságát bizonyítja a szülői szerep vonatkozásában. Ez a gyermek érdekét súlyosan sérti, a fejlődését veszélyezteti, adott esetben az ilyen szülői magatartás a gyermekelhelyezés megváltoztatásához is vezethet.




2012. évi C. tv. XX. FEJEZET
A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Kiskorú veszélyeztetése
208. §.

(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Legfelsőbb Bíróság 17.sz irányelve
módosítva a 19. és 24. számú irányelvvel:

„A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől…”

„A gyermek érdekét súlyosan sértő
módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja.”

„A szülőnek az említett mélyen elítélendő magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlődését, és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére.
Végsősoron az ilyen szülői magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatására is vezet.”

Azok a viták, amelyek jelenleg zajlanak Magyarországon, ezelőtt 50 évvel már lejátszódott az Egyesült Államokban. Már akkor felmerült a probléma, hogy azért nem szindrómáról van szó, mert a DSM nem tartalmazza ezt a tünetegyüttest. Ki kell mondani, hogy maga az elidegenítés szerepel a DSM-5 rendszerben - nemcsak a gyermek vonatkozásában, hanem az elidegenítő szülő vonatkozásában is -, csak nem PAS elnevezéssel.

A 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet úgy rendelkezik, hogy a szakértő a PAS szindrómát nem vizsgálja. Ellentmondást itt is felfedezhetünk, hiszen e tekintetben a PAS egy nem vizsgálható kategória, azonban a vizsgálat célja feltárni minden olyan gyermekre irányuló direkt és indirekt ráhatásokat, amelyek nem megengedhetőek:


20.B.§
(4) A szakértő a szülői elidegenítési szindrómát (PAS-szindrómát) nem vizsgálja, ugyanakkor igyekszik feltárni a gyermekre irányuló, véleménynyilvánítását befolyásolni törekvő direkt és indirekt ráhatásokat.

Fontos azt is kiemelni, hogy a jelenség nemtől függetlenül jelentkezik. Az a vád, hogy ezzel csak azok takaróznak, akik bántalmazást illetve gyermek elleni szexuális cselekményt követtek el, a definíció nem ismeretéről ad tanúbizonyságot. Abban az esetben, ha fennáll valós bántalmazás, elhanyagolás vagy bármilyen jellegű abúzus, maga a koncepció nem használható, nem állítható fel, kizárja azt.

Jelen összefoglalónkat a 2017.11.30-án Egyesületünk szervezésében megrendezett PAS konferencián elhangzott előadás anyagából állítottuk össze. Cikkünk zárásaként álljon néhány olyan bírósági határozat, amely kimondja, hogy a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van, a szülői elidegenítés gyermekbántalmazásnak minősül és ez a körülmény a gyermekelhelyezés megváltoztatására adhat okot.


BH 1996. 480.
„A gyermek érdeke nem csupán az, hogy mindennapi ellátása, gondozása megfelelő legyen, hanem az is, hogy benne a mindkét szülőjével szembeni lelki és szellemi kapcsolat és a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen jogtisztelet kialakuljon. A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló perben különös súllyal kell értékelni a korábbi jogerős ítélettel való szembehelyezkedést és a kapcsolattartás akadályozását.”

BH 1998. 180.
"Az állandóság nem vehető figyelembe annak a szülőnek a javára, aki azt
önkényes, erőszakos magatartással, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztése szándékával teremti meg. A gyermek egészséges érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja ugyanis az, ha az őt nevelő szülő a másik ellen hangolja, a kapcsolattartást indokolatlanul megtagadja. Emiatt az állandóságra hivatkozással sem lehet őt az ilyen magatartást tanúsító szülőnél elhelyezni."

EBH 2008. 1776.
"A gyermekelhelyezés megváltoztatásának van helye, ha a szülő a másik szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását hosszabb időn át, hatósági intézkedések ellenére meghiúsítja, a különélő szülőt alaptalanul a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekménnyel vádolja és lejáratásába a gyermeket is bevonja."
"A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a
gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülőjével. A szülőnek az említett, mélyen elítélendő magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlődését, és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére. Végső soron az ilyen szülői magatartás a gyermek elhelyezésének megváltoztatására is vezet."

Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztató levele szülői elidegenítéssel kapcsolatos kérdésekben (2017.02.08.):

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

ÚJ KÖNYV Amy Baker & Paul Fine: EXtelen döntések


 EXtelen döntések

Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt.
De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben?
Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?

A könyv segít felismerni az elkövetett hibákat és új mederbe tudja terelni kapcsolatodat az elidegenített gyermekeddel.

2.990 Ft helyett most 2.840Ft-ért megrendelhető a libri.hu oldalán
A könyvbe a kiadó oldalán bele is lehet olvasni


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!