A kapcsolattatás akadályozása szabadságvesztéssel is büntetendő

A kapcsolattartás akadályozása szabadságvesztéssel is büntetendő

A Kúria helyben hagyta a másodfok - 1 évről 45 napra csökkentett - ítéletet, így nem példa nélküli, hogy a kapcsolattartás akadályozása szabadságvesztéssel is büntethető!

(kiemelések a szerkesztőtől)


Kúria
végzése

 
Az ügy száma: Bfv.III.504/2018/7.
A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai:
Dr. Kónya István, a tanács elnöke
Dr. Bartkó Levente, előadó bíró
Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2018. október 25.
Az ügy tárgya: kiskorúval való kapcsolattartás akadályoztatásának vétsége
Terhelt(ek): terhelt

Első fok: Sátoraljaújhelyi Járásbíróság, B.382/2015/18/1., ítélet, tárgyalás, 2016. április 25.
Másodfok: Miskolci Törvényszék, 14.Bf.494/2016/7., ítélet, nyilvános ülés, 2016. november 16.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője
Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a kiskorúval való kapcsolattartás akadályoztatásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.382/2015/18/1. számú, illetve a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 14.Bf.494/2016/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Sátoraljaújhelyi Járásbíróság a 2016. április 25. napján kihirdetett B.382/2015/18/1. számú ítéletével a terheltet kiskorúval való kapcsolattartás akadályoztatásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés] miatt 1 évi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.170/2014/6. számú határozatával kiszabott 8 hónap, valamint a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.19/2015/6/1. számú határozatával kiszabott 1 évi szabadságvesztés büntetés végrehajtását.

[2] A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. november 16. napján meghozott 14.Bf.494/2016/7. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a terhelt büntetését a mellékbüntetés és a felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtására vonatkozó rendelkezések egyidejű mellőzésével 45 nap elzárásra enyhítette azzal, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

II.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra alapítottan, mivel a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Indokai szerint a terhelti magatartás nem volt tényállásszerű, nem állapítható meg terhére az önhiba, ugyanis a gyermek apjának minden törvényes eszköz rendelkezésére állt, hogy a végrehajtási törvény alapján biztosítsa a kapcsolattartást. Ehhez képest, amennyiben a terhelt a gyermek átadását a gyermek ellenkezése miatt nem tudja biztosítani, akkor az apa jogosult lett volna azt gyámhatóság, illetve karhatalom bevonásával kikényszeríteni. Ez utóbbi elmaradása a terhelt terhére nem róható, ezért hiányzik az önhiba.

[4] Emellett a terhelt tévedésben volt, mert meg volt győződve arról, hogy helyesen cselekszik és azzal tesz jót a gyermekének, ha nem kényszeríti ellenkezése ellenére a kapcsolattartásra, azaz büntethetőséget kizáró ok is fennállt.

[5] A védő csatolt a gyermek jelenlegi állapotára vonatkozó iratokat, illetve polgári peres eljárás jegyzőkönyvének részletét, benne végzést a gyermek kiadására vonatkozó rendelkezés végrehajtásának felfüggesztéséről. Mindezek alapján hatályon kívül helyezésre és új eljárás lefolytatására tett indítványt.

[6] A Legfőbb Ügyészség BF.526/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az indítvány a tényállás megalapozottságát vitatja, amikor jogi álláspontját az irányadó tényállásban foglaltaktól eltérő tényekre alapítja, e részében a felülvizsgálat törvényben kizárt.

[7] Ezen túlmenően az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza mindazon tényeket, amelyek a terhelt terhére rótt bűncselekményben a bűnösség megállapítását és a minősítést megalapozzák. Az irányadó tényálláshoz képest a felülvizsgálati indítványnak az önhibára, illetve a tévedésre vonatkozó okfejtése, a terhelt bűnösségének vitatása alaptalan. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

III.

[8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[11] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[13] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.

[14] A védő az anyagi jogszabálysértés kapcsán egyrészt tényállási elem hiányára, másrészt büntethetőséget kizáró ok fennállására hivatkozott. Az indítványt jelentős részében az ítéleti tényállástól eltérve, a büntetőügy jogerős befejezését követően keletkezett új adatokra, bizonyítékokra (védő által csatolt iratok), illetve a tényállásban nem szereplő védelmi (terhelti) álláspontra alapította szükségesnek tartva egy megismételt eljárásban további bizonyítás felvételét is. E körben az indítvány indokai szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadta eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálati eljárásban azonban erre nincs törvényes lehetőség, ezért az indítvány ezen részében törvényben kizárt. A védő által csatolt újabb iratok felülvizsgálatban nem relevánsak (azok alapot adhatnak esetlegesen más eljárásra).

[15] A jogerős ítéleti tényállás a védő által hivatkozott olyan tényeket, amelyekből az önhiba hiánya vagy büntethetőséget kizáró ok, tévedés megállapítható lenne, nem tartalmaz.

[16] Felülvizsgálati eljárásban mindezen okokra csak akkor lehet eredményesen hivatkozni, ha az erre vonatkozó releváns tényeket a tényállás tartalmazza. Az ítéleti tényállás azonban ilyen tényeket nem tartalmaz.

[17] A Btk. 210. § (1) bekezdése szerint, aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[18] A tényállásszerű elkövetési magatartás megállapításának ekként nem feltétele rendőri beavatkozás igénybevétele a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében. Az erre vonatkozó védői álláspont nem helytálló.

[19] Ezzel szemben a bíróság törvényesen minősítette a terhelt jogerős ítéleti tényállás szerinti magatartását kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának, miután az tartalmazza, hogy jelen büntetőeljárás - lényegében ugyanezen okból, ugyanezen bűncselekmény miatt - már az ötödik eljárás a terhelttel szemben, amelyeket szükségképpen a gyámhatóság számos, jelen tényállást érintően nyolc bírságoló végzése a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében már megelőzött, miután a terhelt változatlanul nem tett eleget a kapcsolattartás biztosítása iránti kötelezettségének.

[20] Ehhez képest a terhelt kapcsolattartást akadályozó magatartása tudatos, szándékos szembehelyezkedés, amely jogellenes és ezért az önhiba hiányára vagy tévedésre való hivatkozás nyilvánvalóan alaptalan.

[21] A terhelt évek óta, folyamatosan semmibe veszi a polgári bíróság kapcsolattartást szabályozó, illetve a gyámhatóság és a büntetőbíróság marasztaló határozatait.

[22] A terhelt saját, jogsértő állapotot hosszú időn át, tudatosan fenntartó magatartására, nem kizárhatóan az azzal összefüggésben utóbb beállt súlyos következményekre mint büntethetőséget kizáró okra alappal nem hivatkozhat.

[23] Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány ezen részében alaptalan.

[24] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

IV.

[25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. § (1) bekezdésére figyelemmel a Be. 458. § (3) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki.

[26] A Be. 652. § (6) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul. A Be. 652. § (7) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. § (4) bekezdés].

Budapest, 2018. október 25.

Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró

 

Csatolt fájlok: 

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!