A családon belüli erőszak valós áldozata
Anyának kislányát ököllel ütni lehet...
Édesapát és lányát egyaránt próbára tevő 7 év dráma küzdelem után az ünnepeket végre együtt tölthette a ma már 14 éves kislány az igazi családjával, ami az ő esetében az édesapját és az apai nagymamát jelenti.
Pszichésen súlyosan sérült, korábban gyógyszeres kezelés alatt is álló édesanyja valójában a szülei miatt ragaszkodott foggal-körömmel a kislányhoz, számára sokkal inkább nyűgnek számított, semmint, hogy valódi anyai érzések kötötték volna hozzá. Az anyai nagyszülőkben pedig leginkább a környező szomszédok véleménye számított, nem akartak rossz színben feltűnni, mint akikre ne lehetne bízni egy gyereket.
A szülők szétválásával tehát elkezdődött a dráma… A kislány már a kezdetektől az édesapával szeretett volna élni, miután pedig a bíróság ideiglenes intézkedéssel az anyjánál helyezte el, aki viszont minden lehetséges eszközzel igyekezett elidegeníteni őt az édesapjától, sorozatosan megtagadta az előírt kapcsolattartást, a kislány az egyik alkalommal – amikor el tudott szökni kapcsolattartásra – közölte, hogy márpedig ő nem megy vissza… Apuka jelezte anyukának, hogy ez a helyzet, jöjjön a gyerekért, vigye el, mert ő bizony így nem viszi vissza. Anyuka erre közölte: ő nem megy érte, az apa köteles visszahozni. Két legyet ütött egy csapásra: megszabadult egy időre a gyerektől és meg tudta támadni az apát…
Hónapok teltek el, a hatóságok békés tétlenségben múlatták az időt. Végül intézkedtek: visszakényszerítették a gyermeket a börtönébe, az apával szemben pedig büntető eljárást indítottak kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt.
Az „anya” azonban ennyivel nem érte be: bár a kislány le tudta tenni a különbözeti vizsgákat – mivel nem járt hónapokig iskolába, egyébként nem lehetett volna osztályozni! -, azonban az „anya” egyenesen megkérte az iskolát, hogy buktassák meg a gyereket, mert ezzel már kiskorú veszélyeztetése miatt is feljelentheti az apát, másrészt a szorgalmasan tanuló gyereknek azt hazudhatja, hogy az apja miatt kell évet ismételnie, és így majd az apjával szembe lehet fordítani.
Ebből azután újabb büntető eljárás kerekedett, amihez végül hozzájött még egy közfeladatot ellátó személlyel szembeni erőszak miatti eljárás is, miután az apa a falhoz nyomta az ebben a gazemberségben közreműködő egyik pedagógust…
Miután az édesapát a korrupt rendőrség-ügyészség-bíróság mindenben bűnösnek mondta ki és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, így a bíróság végül az anyánál helyezte el a gyereket annak ellenére, hogy az anyát viszont kétszer elítélte a bíróság kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt. (Igaz: mindössze megrovást kapott emiatt.) Ebben az is közrejátszott, hogy a megfélemlített kislány a bírónőnek nem merte elmondani az igazat, inkább vállalta továbbra is az anyai börtönt, csak hogy legyen végre vége a rémálomnak, amit a per maga jelentett évek hosszú során át.
Az igazi rémálom azonban a kislány számára csak ezután kezdődött… Miután beindult a normál kapcsolattartás előbb az apai nagymamával, majd az apával is – az ítélet fokozatos kapcsolatfelépítést írt elő -, az anya és az anyai nagyszülők minden eszközzel próbálták akadályozni a találkozások létrejöttét, azonban – tanulva a büntetésekből – ezt a gyermeken keresztül akarták elérni: tagadja meg ő azokat, akiket szeret. Miután viszont közben a kislány már megtudta, hogy nem az édesapja miatt kellett évet ismételnie, hanem a saját anyja követelte, hogy buktassák meg, nem volt többé visszaút és egy ismert mondást plagizálva: az már világos volt, hogy mi lesz, a kérdés csak az volt, hogy addig mi lesz…
Az „anya” eljutott odáig, hogy az új párjával lefogatta a kislányt, ő pedig ütötte a fejét ököllel. Amikor emiatt megtörtént a feljelentés, a bicskei családsegítő lepaktált az anyával: bár a kislány elmondta nekik a bántalmazást, a kijelölés folytán eljáró martonvásári gyámhivatallal összejátszva, egyszerűen kijelentették, hogy a gyerekkel ők bizalmasan beszélgettek, nem lenne fair tőlük feltárni, hogy mit mondott nekik! Eleinte érthetetlen volt, hogy ezt miként fogadhatja el egy gyámhivatal, azután azonban kiderült: a gyámügyi előadó az anya korábbi tanára volt, akivel azóta barátnői viszonyt ápolnak!
Ugyanakkor a kislány viszont már olyan szinten ismerte a bicskei mutyizókat, hogy a mobiljával felvételt csinált titokban a beszélgetésről és átadta az édesapjának, hogy használja fel!
A martonvásári-bicskei gyermekellenes konspirációnak a Székesfehérvári Törvényszék vetett véget, amikor a gyámügy nem éppen kicsi szemétdombjára vetette a martonvásári határozatokat. Ezután már mindenki a saját bőrét kezdte menteni: a Fejér Megyei Kormányhivatal kizárta a martonvásáriakat és a Móri Járási Hivatal jelölte ki a további eljárásra, az alávaló bicskeiek pedig maguk kérték a kizárásukat mondva csinált ürüggyel.
Móron végül megtörtént a csoda: meghallgatták a kislányt és azonnal közölték az anyával, hogy itt bizony nagyon nagy baj van, itt valamit tenni kell, ez így nem mehet tovább. Közölték, hogy a kislány akár már saját jogon is kezdeményezheti a korábbi elhelyezés megváltoztatását és persze az édesapa is indíthat emiatt pert, vagy akár perújítást is kezdeményezhet, hiszen a gyermek elmondta, hogy a korábbi perben nem merte elmondani a valóságot, ezért a bírónő fals információk alapján hozta meg az ítéletét.
Arra számítottunk az elhangzottak alapján, hogy a gyámhivatal a könnyebbik megoldást választja: az apára, illetve a kislányra bízza a feladat megoldását.
Nem így történt: pár nappal a szünet kezdete előtt ideiglenes hatállyal elhelyezték a gyermeket a még ma is a „gyermek sérelmére” állítólag elkövetett bűncselekmények miatt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt álló édesapánál azzal, hogy az előírt határidő letelte után a gyámhivatal megteszi a további lépéseket: pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés véglegesítése iránt!
Gyermeknek, apának és nagymamának életük legszebb karácsonyi ajándékát hozta 7 év szenvedés után Jézuska, ezúttal a Móri Járás Hivatal intézményében öltve testet!
Már csak apróság, de a hivatal ezt követően még azt is megállapította, hogy amúgy túllépték az eljárási határidőt és emiatt intézkedtek az előírt 10.000Ft kárpótlás édesapának történő kiutalásáról.
De ki foglalkozik ma már ezzel náluk?!
Kalmár László György
