101. BK vélemény - Tartási kötelezettség elmulasztásánál a vádhoz kötöttség

A vád tárgyát a tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye (Btk. 212. §) miatt indított eljárásban is kizárólag az ügyész által vád tárgyává tett cselekmény képezi.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartási kötelezettség elmulasztásának vétségét az követi el, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetési magatartása a tartási kötelezettség „nem teljesítése”, a bűncselekmény alapesete tehát ún. tiszta mulasztásos bűncselekményt határoz meg.

A Btk. 212. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartási kötelezettség elmulasztásának bűntettét az követi el, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.
A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetési magatartása a gyermek- és egyéb tartási kötelezettség „jogosultat súlyos nélkülözésnek kitevő nem teljesítése”. Ez a gyermektartási kötelezettség elmulasztása esetén a vétséghez képest minősített eset, míg az egyéb tartási kötelezettség elmulasztása esetén alapeset, és az eredményre tekintettel egyaránt ún. vegyes mulasztásos bűncselekmények.

Mivel a tartásdíjat időszakonként (havonta előre) kell fizetni, az elkövetési magatartás rendszerint hosszabb időn át ismétlődő mulasztások sorozatából tevődik össze. A bíróság által elbírálandó cselekmény a vád tárgyává tett első mulasztással kezdődik.
Az eljárási feladatok megoszlásának alapelvére [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 1. §] figyelemmel és a törvényes vádra vonatkozó – 2006. július 1-jén hatályba lépett – szabályozás folytán az a gyakorlat nem volt fenntartható már a Büntető Törvénykönyvről szóló 1998. évi IV. törvény (korábbi Btk.) hatálya alatt sem, miszerint a korábbi Btk. 196. §-ában meghatározott tartás elmulasztása esetében a bíróságoknak nem csupán a vádiratban szereplő, hanem azt meghaladóan, az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjáig történt összes mulasztást el kellett bírálnia.

A vád tárgya a Be. 2. §-ának (2) bekezdése szerint, meghatározott személynek a vádló indítványában pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye. A Be. 2. §-ának (4) bekezdése – ehhez kapcsolódóan – alapelvi szinten mondja ki, hogy a bíróság köteles a vádat kimeríteni, de a vádon túl nem terjeszkedhet. Ez a vád szerinti és az ítélet szerinti tényállás „tettazonosságának” a követelményét jelenti. Ha a bíróság a vádon túlterjeszkedik, akkor az általa megállapított és a vád szerinti tényállás között a tettazonosság már nem állapítható meg. Márpedig a bíróság túlterjeszkedik a vádon, ha olyan cselekményt vagy részcselekményt is elbírál, amelyet a vádló nem tett vád tárgyává.

Nincs törvényes akadálya annak, hogy a vádló a vádat a történeti tényállásban leírt tényállással összefüggő, de vád tárgyává nem tett cselekmény(ek)re is kiterjessze. A bíróságnak azonban még arra sincs módja, hogy a vádló figyelmét erre a lehetőségre felhívja, mert már ezzel vádlói funkciót gyakorolna és megsértené az eljárási feladatok megoszlásának alapelvét.

Mivel pedig az Alkotmánybíróság a 72/2009. (VII. 10.) számú határozatával 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a Be. 241. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket, a fenti korábbi joggyakorlat jogpolitikai indoka is megszűnt, mert az ügyész (alügyész vagy ügyészségi fogalmazó) jelenléte mindig kötelező az elsőfokú bíróság tárgyalásán. A vád tárgyát ezért a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége (bűntette) miatt indított eljárásban is kizárólag az ügyész által – akár a vád kiterjesztése útján – vád tárgyává tett cselekmény képezi.

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!